Már a 80. születésnapján is úgy köszöntötték Ian Barnest, mint az ebben a korban még aktív kevés brit futó egyikét. Azóta eltelt több mint öt év, és a Darlington Harriers klub társelnöke legfeljebb lassult, de nem állt le – nemrég éppen brit rekordot jelentő 8:10.40 alatt teljesítette az egy mérföldet, azaz 1609 métert.
Ahogy egyik klubtársa méltatta, teljesítménye nemcsak a 85 fölöttiek között, hanem a „fiatalabb” korosztályokban is jónak számít – mindenesetre a saját kategóriájában brit rekord. A Wikipédia alapján a 85 feletti korosztályban az ausztrál David Carr 7:17.7-tel tartja a világcsúcsot, míg a 90-esek között az amerikai Gunnar Linde 9:42.99-cel a legjobb.
„Örülök az időeredménynek, mert kilenc perc körüli teljesítményre számítottam – mondta Barnes a BBC videójában, amelyben arról is kérdezték a 86. életévét decemberben betöltő férfit, hogy mi hajtja még. – Azt hiszem, az, hogy élvezem, meg adrenalint ad. Persze vannak nehezebb és könnyebb részei, de fitten tart.”
Ian Barnes csak négy másodperccel maradt el a legjobb 1500 méteres időtől, így közel az újabb cél.
Nem csoda, hogy az idős úr motiválja a többi klubtagot, ráadásul nemcsak futóként, ugyanis a legaktívabb önkéntesek egyike. A klub honlapján 2015 decemberében megjelent cikkben bemutatták az általuk egyszerűen csak futócsodának nevezett Barnes életútját. Mint kiderült, egész életében kötődött az atlétikához, a húszas-harmincas éveiben is futott; büszke volt rá, hogy az 1963-as brit bajnokságon a később maratoni futásban Európa-bajnoki bronzérmes (1969), Nemzetközösségi Játékok-győztes (1966) Jim Alder hosszútávfutóval versenyzett.
Az ötvenes éveiben kezdett el sikereket elérni veteránviadalokon, 51 éves korában előfordult, hogy ugyanazon a délutánon győzött 800, 1500 és 3000 méteren. A 60 felettiek között 1997-ben szerzett Eb-aranyat 1500-on Birminghamban, aztán még feljebb lépve 10 000 méteren is futott.
„Szerencsés vagyok, mert életem nagy részében jó egészségnek örvendtem, és meggyőződésem, hogy ebben nagy szerepet játszott a futás. Még mindig élvezem a verseny izgalmát és az eufóriát, ha jól ment.”
Már akkor úgy fogalmazott, nagy lökést adott neki, hogy megérte a nyolcvanat, hiszen új korosztályban versenyezhet. Ugyan most már a 85 és 90 év közöttiekkel indul együtt, de még megérhet egy-két korosztályt.
Egészségben, futva.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!