Hazaérkezését követően meglehetősen csalódott volt, mert nem ért fel a Kancsendzönga csúcsára. Változott a véleménye fél évvel később?
Ezen nem gondolkodtam, mert a figyelmemet leköti a munkám – felelte Varga Csaba, aki áprilisban, májusban a 8586 méter magas Kancsendzönga meghódítására készült, de a mostoha időjárási körülmények következtében nagyjából 8100 méterig jutott, s visszafordult. – Építész vagyok, egy tervezőirodában dolgozom, nincs időm és nem szoktam agyalni a korábban történt eseményeken. Jó expedícióban volt részem tavasszal.
A ritka pillanatok egyike, amikor jó idő volt a Kancsendzöngán
Fotó: Kalifa Himalája Expedíció 2018
Valóban csak ennyi volt?
Nyilván örök emlék marad számomra, de a csúcstámadás akkor sem sikerült. Annak azonban örülök, hogy az elképzelésemet sikerült véghezvinnem, és egy bronztáblát helyezhettem el Erőss Zsolt és Kiss Péter emlékére az alaptáborban.
Emléktábla az alaptáborban
Fotó: Kalifa Himalája Expedíció 2018
A Kancsendzönga 8586 méteres csúcsával – a Mount Everest (8850) és a K2 (8611) után – a világ harmadik legmagasabb hegye Nepál és India határán. Magyar hegymászó legutóbb 2013 tavaszán járt a magaslaton, Erőss Zsolt és Kiss Péter sikeresen felértek a csúcsra – a mászás azonban túl sok időt és energiát vett igénybe, a két sportember pedig képtelen volt visszaereszkedni a négyes táborba. Kiss Péter kicsúszott egy jégfolyosóban, és a mélybe zuhant, Erőss Zsoltot pedig eltűntként tartották nyilván, de 2014-ben azonosították a testét úgy 8200 méteren. Varga Csaba nagyváradi hegymászó húsvéthétfőn indult Budapestről a Kalifa Himalája Expedíció 2018 keretében Nepálba, hogy pótlólagos oxigén használata nélkül feljusson a Kancsendzönga csúcsára, illetve hogy az alaptáborban elhelyezze a Csák Attila szobrászművész által Erőss Zsolt és Kiss Péter tiszteletére készült emléktáblát.
Fagyási sérülései meggyógyultak?
Fagyás? Nem emlékszem ilyenre.
A Liszt Ferenc repülőtéren meglehetősen megviselt volt az orra és a lábfeje.
Ó, az semmiség. Az orromat megkapta a nap, kisebb égési sérüléseim voltak, a lábamon lévő apró fagyási foltok pedig néhány héttel később begyógyultak.
Varga Csaba hazaérkezését követően a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren
A Kancsendzönga volt a hatodik nyolcezres hegy, amelyen járt. Fel lehet állítani nehézségi sorrendet?
Ha sorrendet nem is, de az alacsonyabb nyolcezresek, mint a Manaszlu, a Broad Peak vagy a Gasherbrum II a könnyebben mászható hegyek közé tartoznak, s ezeken már én is sikerrel jártam. A Kancsendzönga mellett próbálkoztam még a K2-vel és a Nanga Parbattal, de nem jutottam fel a csúcsra.
Visszatér valamelyikre a közeljövőben?
Vannak terveim, hogy visszatérek, de egyelőre korai bármiről is beszélni, sok a bizonytalansági tényező.
Varga Csaba a Kancsendzönga alaptáborában felfúrta egy sziklára Erőss Zsolt és Kiss Péter emléktábláját.
Fotó: Kalifa Himalája Expedíció 2018
Addig is a munka mellett edzésben tartja magát?
Hogyne, leginkább terepfutással, maratoni futással és sziklamászással. A Kárpátokban voltam ősszel, jártam a Fogarasi dombokon, Krassószörényben, de a Mátrában is másztam, miként a Börzsönyben is voltam a Vulkán-túrán.
A legnagyobb inspiráció
Varga Csaba számára Jerzy Kukuczka stílusa sokkal szimpatikusabb volt, mint Reinhold Messner mászásai, pedig a lengyel hegymászó második volt a dél-tiroli sportember mögött, akik mind a 14 nyolcezres hegyet megmászták. A magyar mászó leginkább Kukuczkáról vagy Ueli Steckről, Gyenyisz Urubkóról, illetve Adam Bieleckiről szóló videók megnézéséből szerzi motivációját, inspirációját.
A leggyorsabb visszaút
Varga Csaba a sikertelen csúcstámadást követően visszatért a Kancsendzönga alaptáborába, ahonnan helikopterrel szállították Katmanduba, Nepál fővárosába. Sarhan Omar, a Kalifa Himalája Expedíció szponzorának közbenjárásával az eredetileg május 28-ra foglalt repülőjegyet is sikerült áttetetni korábbi időpontra, így négy nappal az expedíció vége után, a pünkösdi hétvégét már családjával tölthette.
A legveszélyesebb hegy
Bár statisztikai adatok szerint a nyolcezres csúcsok közül a K2-n és a Nanga Parbaton vesztették legtöbben életüket, a Kancsendzöngán az utóbbi évtized adatai alapján húszról huszonkét százalékra emelkedett a halálozási arány. A tragédiák oka elsősorban, hogy a terepadottságok miatt a négyes tábort úgy 7500 méteren lehet felállítani, vagyis a csúcstámadás időtartama hosszú, s a fizikai és mentális fáradtság következtében gyakori a végzetes hibázás a hegyen. Szintén veszélyezteti a mászók életét, hogy nem lehetséges a biztonsági kötelek kihelyezése, vagyis a Kancsöndzönga csúcsára valóban mászni kell, biztosítás nélkül.
