A koronavírus-járvány harmadik hullámának felerősödése miatt március 8-tól újabb szigorításokat vezettek be Magyarországon, jó hír azonban a szabadidő-sportolóknak, hogy a parkok továbbra is nyitva tartanak, a szabadban edzhetünk, feltéve, hogy közben tartjuk egymástól a másfél-kétméteres távolságot.
Továbbra is bringázhatunk, de egyedül menjünk tekerni. Ha mindenképpen társaságra vágyunk, a velünk egy háztartásban élőkkel vagy megbízható barátokkal menjünk, akikről tudjuk, hogy nem fertőző betegek. Arra is ügyeljünk, hogy bringatúra közben ne egymás mögött haladjunk, hanem egymás mellett, és közben tartsuk a másfél-két méteres távolságot!
Mint ismert, az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) korábban szakmai protokollt dolgozott ki a betegségükből felépülő, sportolásba visszatérő igazolt versenyzőknek. Ebben egyértelműen leírja, hogy milyen ütemben haladva kezdhetik újra az edzéseket.
Szász Máté, a SYNLAB sportdiagnosztika-üzletág szakmai vezetője azonban felhívja a figyelmet, hogy sok szabadidőbringás nem jár sportkórházba és sportorvoshoz, ebből fakadóan nem biztos, hogy ismeri a protokollt. A helyzetet nehezíti, hogy sokan nem is tudják, hogy átestek a fertőzésen, és az enyhe lefolyású vagy tünetmentes betegség után jóhiszeműen ülnek újra bringára, ám ekkor szembesülnek a rideg ténnyel: vérnyomásuk és pulzusuk az egekbe szökik, légszomjuk lesz, és hamar kimerülnek a tekerésben.
„Sokan azt hiszik, hogy a Covid-19 tüdőbetegség, pedig sokkal inkább a vérkeringési rendszert támadja meg. Abban a receptorban okoz elváltozásokat, amely a vérnyomás szabályozásáért felel. A betegség következtében több apró vérrög keletkezhet, amely akadályozza, esetleg gátolja a vérkeringést. Ezért fordulhat elő, hogy aki idő előtt tér vissza a kerékpározáshoz, előbb-utóbb elkerülhetetlenül vérkeringési problémákat észlel magán. A betegség szövődményeként legtöbbször szívizomgyulladás és szívizom-károsodás alakul ki, ami – ha nem figyelünk a visszatérés szabályaira – végzetes is lehet” – figyelmeztet a szakember.
Mindezek tükrében megfogalmazódik bennünk a kérdés, mire figyeljünk, ha a betegségből felépülve újra bringára szeretnénk ülni. Íme a szakember válaszai.
Tíz nap karantén és pihenés
Egyáltalán nem biztos, hogy tíz nap karantén után már nincsen bennünk a vírus. A tapasztalat azt mutatja, hogy akár három-négy hétig is fertőzöttek lehetünk, ezért mindenképpen várjuk meg a negatív PCR-tesztet! Ha tünetmentesen estünk át a betegségen, legalább még két hétig pihenjünk, de ha voltak tüneteink, a negatív teszteredményt követően négy-hat hétig ne sportoljunk!
Pihenés újra
Az első pihenőt követően tartsunk újabb pihenőt (egy-két hét), hiszen bár a vírus eltűnt a szervezetünkből, az esetleges gyulladások nem. Ha vírusmentesen, de gyulladással teli szervezettel kezdjük újra a sportolást, szívizomgyulladás és szívkárosodás léphet fel.
Sétáljunk, de csak keveset
Az újabb pihenő után csak nagyon lassan térjünk vissza a testedzéshez! Kezdjünk napi 15 perc lassú sétával! Vegyünk Polar-órát tartalmazó mellkaspántot, szinkronizáljuk okostelefonunkkal! Így mérni tudjuk nyugalmi és a terhelés utáni pulzusunkat, továbbá szívfrekvencia-variabilitásunkat (HRV). Ha a nyugalmi pulzusunk magas, és a HRV-értékünk nem megfelelő, szívizmunk vélhetően gyulladásban van, ezért azonnal álljunk le a sétával!
Fokozzuk a sétát!
Ha a nyugalmi pulzusunk és a HRV-értékünk rendben van, elkezdhetjük a fokozatos visszatérést. Eleinte csupán napi 15 percet sétáljunk. Ha a pulzusunkkal nincs gond, nem szédülünk, illetve nincsen légszomjunk, lassan fokozzuk a terhelést: először 30, majd 45, végül 60 percre! Fontos, hogy mozgás közben szívfrekvenciánk a két alsó zónában maradjon.
A betegség után eleinte napi 15 perc sétával kezdjünk/Fotó: shutterstock
Kocogjunk, sprinteljünk!
Amikor eljutottunk arra a pontra, hogy a 60 perces séta nem okoz szívfrekvencia-emelkedést, kezdjünk el kocogni, majd sprintelni. Ha azonban azt vesszük észre, hogy a testmozgást követő 5-10 percben nem áll vissza a pulzusunk a nyugalmi szintre, ne erőltessük az intenzívebb sportolást!
Bringára fel!
Ha már a kocogás és a sprint sem okoz problémát, vegyük elő a bringát! Először csináljunk elnyújtott, monoton aerob edzéseket, így nyerve vissza szívünk alap-állóképességét! Mit jelent ez „biciklinyelven”? Pattanjunk bringára, és nyugodt tempóban tekerjünk napi két-három órát. Ha minden jól megy, innen számítva egy hónapon belül visszatérhetünk a betegség előtti alaphelyzetbe.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
