Az egyre inkább magára találó magyar himalájai hegymászásnak a 2002-es, sikeres magyar Mount Everest-expedíció új lendületet adott, a következő évben Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László elindította a Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű programot, amely egy évtizeden keresztül vezetett sikeres expedíciókat a Himalájába, és juttatott fel magyar hegymászókat a világ legmagasabb hegyeire.
Legelső vállalkozásuk, a 2003-as Gasherbrum II-expedíció tizenhárom taggal indult, közülük négyen nők, Csollány Katalin, Nedeczky Júlia, Ugyan Anita és Várkonyi Beáta, s hárman fel is jutottak a 8035 méteren lévő csúcsra.
„Szervezettség, társaság és együttműködés szempontjából is csak jó emlékeim vannak arról az expedícióról – kezdte Nedeczky Júlia, aki Erőss Zsolt mászótársaként először érte el a Gasherbrum II legmagasabb pontját. – Az volt az elv, hogy minden nő egy férfival mászott együtt, így is szerettük volna növelni az esélyt. Nagyon motiváló volt Zsolttal tartani, aki higgadt volt, mindig tudta, mikor mit kell tenni, amire nagy szükség van, ha az ember eléri, sőt túl is lépi a határait.”
Várkonyi Beáta is tagja volt a 2003-as expedíciónak.
Volt olyan nap is, amikor jobb formában volt Erőss Zsoltnál, akinek képességeivel az 1999-es Nanga Parbat szóló megmászása és a sikeres Everest-mászása miatt mindenki tisztában volt. Nedeczky Júlia ebből is erőt merített, mert látta, néha még a legjobbak is elfáradnak, magáról pedig elhitte, hogy tényleg képes lehet feljutni egy nyolcezresre.
A csúcstámadás napján, 2003. július 19-én többen is visszafordultak a nagy szél miatt, és az utolsó pillanatig nekik is kérdéses volt, felérnek-e.
Csollány Katalin egy nappal később mászott fel a Gasherbrum II-re.
„Már majdnem a csúcson voltunk, csak egy huszonöt méteres traverz választott el tőle, amikor biztossá vált – mondta. – Akkor éreztem, hogy ezt már senki sem veheti el tőlem, volt ott sírás és eufória, mert akkor tudatosult, hogy megadatott nekem, amit Zsolt is mondott, hogy én lettem az első magyar nő, aki nyolcezres csúcson állt. Kellett néhány nap, hogy azt az örömöt, amit éreztem, be is tudjam fogadni. A csúcson észre sem vettem, mekkora szél tombolt, egy órát töltöttünk ott, ami életem egyik meghatározó élménye volt, és semmit sem kopott azóta.”
A hölgyek közül Ugyan Anita fél órával később ért fel, Csollány Katalin pedig másnap, így az első sikeres vállalkozáson rögtön három magyar hegymászónő jutott nyolcezer fölé.
„A sikeres csúcsmászás után megkönnyebbülést éreztem, mintha egy tízéves teher került volna le a vállamról – fogalmazott Nedeczky Júlia. – Előtte voltak olyan céljaim, hogy valamennyi nyolcezresre fel szeretnék mászni, de ott és akkor már úgy láttam, nem biztos, hogy lenne értelme. Valami bizonyosságfélét éreztem, hogy mindegy, az ember egyre vagy tizennégyre jut fel. Nekem ez a tudat elég is volt, és inkább az élet más területei, a zene és a pszichológiai tanulmányok felé fordultam.”
Ugyan Anita az egyetlen magyar hegymászó, aki kétszer is állt a Csomolungma 8850 méteres csúcsán
Persze a hegymászástól sem szakadt el, sőt, már vagy tíz éve vezet túrákat szerte a világban, a magyar nők pedig azóta is számos sikeres himalájai vállalkozásban vettek részt.
Ugyan Anita például négy nyolcezresre jutott fel, egyedüli magyarként kétszer állt fent a Mount Everest 8850 méter magas csúcsán. Idén májusban Németh Alexandrának sikerült megmásznia a világ legmagasabb hegyét a Seven Summit’s-sorozat utolsó állomásaként, Kerekes Éva és Hercegh Angelika pedig Nepálban a 8163 méter magas Manaszlut hódította meg.
(Megjelent a Nemzeti Sport korábbi Kihívás-mellékletében, a Csupasportban, 2018 októberében.)
