Magyarországon összesen tizenkét síterep működik, amelyek ugyan felszereltségük, lehetőségeik és nyitva tartási idejük terén jelentősen eltérnek egymástól, közös bennük, hogy a többségük évről évre fejlődik, és igyekszik kiszolgálni az egyre élénkebb érdeklődést.
„A sípályafejlesztés sosem lezárt folyamat, a terepek évről évre próbálnak előrelépni és változtatni, hogy egyre színvonalasabbak legyenek” – jegyezte meg Fehér Gyula, a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter elnöke, pr- és marketingvezetője.
A cikk hosszabb változata a Síelés 2019-2020 magazinban jelent meg: a 84 oldalas kiadvány főleg a rövidebb síutakra fókuszál, de számos egyéb érdekesség is található benne portrékkal, tippekkel, háttéranyagokkal. Kapható az újságárusoknál, az ára 690 forint.
A klaszter 2014-ben jött létre, és ritkaság, hogy szinte minden érintett felet, azaz tizenegy sípályát összefog. A célja az érdekképviselet, amelynek eredményeként 2017-ben megállapodást kötött az akkori Földművelésügyi Minisztériummal (ma már Agrárminisztérium) annak érdekében, hogy rendezze a problémákat. A síterepek nem magánterületen, hanem állami, sőt természetvédelmi területeken működnek, így sokkal nehezebb bármilyen fejlesztés engedélyeztetése. Ezért is fontos a megállapodás, amelynek lényege, hogy gördülékenyebbé tegye ezeket a folyamatokat.
„A korábban jelentős összeget, két-három milliárd forintot beruházó eplényi és mátraszentistváni pálya néhány éve egyaránt százötven millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott; Mátraszentistvánon ebből valósult meg a korszerű négyüléses felvonó, Eplényben pedig a kétüléses a tanulópályán” – mutatott rá Fehér Gyula a közelmúlt látványosabb előrelépéseire.
Elmondta továbbá, hogy Sátoraljaújhely 64 millió forinthoz jutott, amelyet pályafejlesztésre, hóágyúk és ratrakok beszerzésére fordított. A tervek szerint Visegrád és Dobogókő a következő években 600, illetve 980 millió forintos támogatást kap. Ezek az adatok mutatják: jelentős fejlesztések várhatók annak érdekében, hogy a nagyobb hazai síterepek minden igényt kielégítsenek. Az idei szezon „csendesebb”, nem számolhatunk be hatalmas újításokról, de hamarosan jelentős fejlesztések valósulnak meg.
A nehezítő körülmények miatt első hallásra talán meglepő hazai síturizmusról beszélni, pedig olyannyira létező fogalom, hogy 2015-ben aktív turisztikai termékké nyilvánították a síturizmust.
„Több helyen a vendégéjszakák számában is visszatükröződik, mennyire sokan utaznak a síterepekre: a Mátrában, Gyöngyös térségében, Mátraszentistvánon és a Kékestetőn kimondottan megfigyelhető a föllendülés , de igaz ez Eplényre is – fogalmazott Kőrösi Péter, a mátraszentistváni központ ügyvezetője. – Több mint félmillió honfitársunk síel rendszeresen, és még sokan alkalmanként. Azért ez felettébb jelentős szám ahhoz, hogy megpróbáljuk színvonalas kiszolgálással itthon marasztalni egy részét azoknak, akik külföldre akarnának menni.”
„Átalakultak a síelők igényei is – jegyezte meg Fehér Gyula. – Régebben a többség a fekete pályákat, a kihívásokat szerette. Most népszerűbbek a lapos, széles, lankás, amolyan wellnesspályák. A hazai síterepek kiemelten családbarátnak számítanak, kevésbé balesetveszélyesek. Külföldön hosszúak a pályák, jól síelnek az emberek, nagy tempóval érkeznek, szinte biztos, hogy előbb-utóbb elütik, aki még csak totyog. Itthon azonban kényelmesen és biztonságosan lehet megtanulni síelni.”
Már testnevelésórán is lehet tanulni!
Wesselényi Andreát, a sielok.hu alapító-főszerkesztőjét kérdeztük a tapasztalatairól.
Majdnem húsz éve követik figyelemmel a hazai sípályákat. Milyen változásokat tapasztalnak?
Amikor kétezerben megalapítottuk a portált, több mint húsz pálya üzemelt. Aztán megszűntek azok, amelyeken nem volt hóágyú és hiányzott a megfelelő technika. Amelyek viszont fejleszteni tudtak, képesek egészen hosszú idényeket produkálni.
Kiket vonzanak a magyar pályák?
Nem jellemző, hogy külföldiek jönnének, Mátraszentistvánon szoktunk látni szlovákokat, de csak ritkán. A magyar síelőknek azonban megfelelőek a hazai terepek. Ár-érték arányban Eplény, Mátraszentistván, Sátoraljaújhely, Kékestető, Bánkút vagy Visegrád nagyon jónak számít. Sokan munka után ugranak ki, ebben segít, hogy kivilágított pályákon lehet síelni. Mások egy-két napra mennek. Előfordul, hogy egy-egy család felszerelés nélkül jelenik meg, ám a helyszínen mindent megkap és elkezdhet síelni. Eplényben mesélték gyerekek, hogy a testnevelő tanár szervez táborokat, míg Mátraszentistvánon például a kötelező testnevelésóra keretében ismerkednek meg a sportággal.
Voltaképpen a kezdőknek, családosoknak ajánlottak ezek a pályák?
Igen, igyekeznek megcélozni őket. Mindenütt síiskola működik, szakképzett oktatók dolgoznak, jók a körülmények, nincsenek olyan sokan, nem sodorják el a kezdőket. Arra érdemes figyelni, hogy hétvégén meglehetősen zsúfoltak a pályák, érdemesebb hétköznap kipróbálni őket.
Miért kedvezők a hazai pályák ár-érték arányban?
Egy nagyobb síterepig két-három, vagy akár négy-ötszáz kilométert is kell utazni, így az útiköltségen sokat lehet spórolni, mert a Bakonyban vagy a Mátrában található pálya közel van. Olcsóbb a bérlés, és bár arányaiban külföldön talán jobban megéri a jegy, a kezdők úgysem tudják igazán kihasználni a nagy pályarendszerek nyújtotta lehetőségeket. Itthon mindent szépen megtanulhatnak, utána pedig továbbléphetnek, hogyha akarnak.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
