Mire figyeljen, aki magashegyi túrára indul?

Ha magashegyi túrára indulunk, a legfontosabb a szándék. De ha az már megvan, meg kell változtatnunk szinte a teljes ruha- és eszköztárunkat is, hogy alkalmazkodjunk a megváltozott környezethez. A felszerelés beszerzése viszont hosszú folyamat, gyakran évekbe telik, és ilyenkor érezni a leginkább, hogy mennyire költséges sport a hegymászás. Ám azt se feledjük el, ha az ember mindent beszerez, évtizedeken keresztül nem kell semmiből újat vennie. Sőt ha vigyáz rá, lesz olyan darab is, amelyet soha többé nem kell lecserélnie. A másik tényező, amely megnehezíti a magashegyi ruhatár összeállítását, hogy ma már rengeteg típusú öltözet van. Újabb és újabb változatok jelennek meg, ezért nem könnyű megtalálni a legjobb felszerelést, amely minőségben, súlyban, használhatóságban, árban és kényelemben is passzol hozzánk. A jó hír azonban az, hogy igenis meg lehet találni. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért három csoportra osztottuk ezeket.

RUHÁZAT. A legszembetűnőbb változás a hagyományos túrázáshoz képet a ruházat átalakulása. A felszerelés fő célja ugyanis, hogy ellenálljon a magashegyi környezet kihívásainak: a hidegnek, az esőnek, a szélnek, a hónak és a napsütésnek. Ez egyszerre talán soknak tűnik, de a mai ruhadarabok nagy része mindegyik szempontnak megfelel, méghozzá egyszerre. A magashegyi túrázásnál az első szempont a réteges öltözködés.

A legelső, bőrrel érintkező réteg az aláöltözet, amely szigetelőként működik, az izzadtságot pedig elvezeti, így nem hűti le a testet, hanem őrzi a meleget.

Erre érdemes egy hosszú ujjú felsőt, mondjuk polár anyagból készült pulóvert húzni, amely szélálló, ugyanakkor az izzadságot is kivezeti. Nem kötelező ezt a réteget viselni, ha a hegyek között éppen ragyogó az idő, és meleg van. De azért ilyenkor is maradjon a hátizsákban, a magasabb régióban ugyanis igen gyorsan változik az időjárás, ezért nagy valószínűséggel szükség lesz rá. A legfelső rétegnek egyszerre kell strapabírónak és szellőzőnek lennie, tartania kell a hőt, közben jó, ha eső- és szélálló is, habár egy nagy esőnél úgyis minden csuromvizes lesz. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogyan viselkedik az átázott kabát. Ezen kívül nagyon fontos a kesztyű. A kezet ugyanúgy védeni kell, mint a felsőtestet, és mivel a szervezet elsősorban a belső szervek melegen tartására összpontosít, a leggyorsabban a végtagok hűlnek ki. Ráadásul a kezeinket állandóan használjuk, így nem szabad hagyni kihűlni azokat, és nem elegendő, ha fél napig csak behúzzuk a pulóver alá.

BAKANCS. Nem hiába vettük külön pontba a bakancsot, magashegyi környezetben ugyanis az egyik legfontosabb felszerelésnek számít. Ez egyrészt abból az imént említett tényből fakad, hogy a szervezet a végtagok melegen tartását egy határon túl csak másodlagosnak tartja, ezért nekünk is gondoskodnunk kell róla. Ráadásul a bakancsot folyamatosan igénybe vesszük, ezért bírnia kell a fokozott igénybevételt. Egy jó lábbelinek több funkciónak is meg kell felelnie. Nagyon fontos, hogy masszív, tartósan vízálló, teljesen szélálló és lélegző anyagból készüljön. Ezeket a tulajdonságokat a Gore-Tex elnevezésű anyag mind magában foglalja, így lehetőség szerint olyan bakancsot válasszunk, amelyen ott szerepel a címkéje. Legalább ilyen fontos a kényelem. A megfelelő méretűt kell választani – szigorúan túrazokniban –, bármilyen magashegyi túrát tönkretesz, ha háromezer méteres magasságban tizenötödszörre töri fel a lábat az egyébként vadonatúj, csillogó bakancs. A bakancs talpa esetében két szempontot kell figyelembe venni. Az egyik a kialakítás. Figyeljük a sárga Vibram jelzést, amely egy amerikai licenc, és a legjobb gyártók használják, mert nemcsak kényelmes, hanem kopásálló, tartós, jó tapadást biztosít minden hegyi felületen, továbbá masszív, ugyanakkor rugalmas és megbízható. Aszfalton viszont ne használjuk, mert egyedül az koptatja. Kizárólag a hegy lábánál húzzuk fel.

A másik szempont a keménység, magashegyen ugyanis (például egy gleccserjárásnál vagy havas gerinctúránál) erre kell rácsatolni a hágóvasat.

A talpat A, B, C és D kategóriákba sorolják a puhától a teljesen merevig, ezt vásárlásnál feltüntetik a dobozon. A hágóvasat – a krampont – a C és D jelzésű bakancsra lehet biztonsággal feltenni, ezért magashegyi túrázásra csak ilyet válasszunk. És még egy jó tanács: sok felszerelést lehet és érdemes is kölcsönözni, de a bakancs ez alól kivételt jelent. Mindenképpen érdemes egy sajátot beszerezni.

TECHNIKAI FELSZERELÉS. Magashegyi környezetben már olyan felszerelésre is szükségünk lesz, amelyre a sima túrázáshoz egyáltalán nem volt. Ide tartozik a kamásli, a sisak, a beülő, a kötél, a hágóvas és a jégcsákány. Ezeket eleinte érdemes kölcsönözni, ám a használatukat alaposan érdemes elsajátítani. Hogy miért van ezekre szükség, azt legjobban egy gleccsertúrával lehet szemléltetni, ahol a túrázók kötéllel vannak összekötve. A kamásli nem engedi be a havat a bakancsba, és ha valaki hasadékba esik (amelyre minden gleccseren esély van), akkor a többiek a kötéllel meg tudják fogni, és ki tudják húzni. A hágóvas, valamint a jégcsákány a havon való könnyebb és gyorsabb haladáshoz, továbbá a kicsúszás lelassításához kell. A sisak az objektív veszélyek elhárítására való, mint például sziklás terepen a kőhullás, vagy ha az ember egyszerűen elesik, akkor is legyen, ami védi a fejét. De az olyan, látszólag kisebb jelentőségű kiegészítő felszerelés is fontos, mint a térkép – magashegyen pontosan ismerni kell a helyet, ahol vagyunk –, a napszemüveg (vagy gleccserszemüveg, ami fontosabb, mint gondolnánk, a hóról visszaverődő napsütés ugyanis egy idő után elhomályosíthatja a látást) és a fejlámpa (bármikor ránk törhet az este, mert valami közbejött, vagy egyszerűen csak lassabban haladtunk a tervezettnél, de akkor is a saját lábunkon kell lemenni a menedékházig).

Ha csak tehetjük, idővel valamennyi felszerelést szerezzük be, már csak azért is, mert kölcsönzésnél nem tudhatjuk a használati tárgy előéletét, vagy hogy az elmúlt években mennyire vették igénybe.

Saját felszerelés esetén ugyanakkor pontosan tisztában lehetünk ezekkel a részletekkel. Azt is tartsuk szem előtt, hogy vehetünk akármilyen felszerelést, teljes védelmet semmi sem nyújthat. Az emberi figyelmet, körültekintést, valamint tapasztalatot ugyanis nem pótolja semmi.

(Megjelent a Teljesítménytúrázás magazinban, 2017-ben.)