Navigációs útmutató túrázóknak

Papírtérkép és tájoló. Gyakorlott túrázók és terepfutók ezekkel is tökéletesen tájékozódnak. Sokan nem is adnák oda semmiért a jól bevált segédeszközeiket. De mi a helyzet, ha nem túl sűrűn járjuk a természetet, és véletlenül sem akarjuk eltéveszteni a turistajelzéseket? Vagy ha sűrűn járjuk, s szeretnénk végre a technika vívmányait is kipróbálni; esetleg egy tisztáson állva nem merjük felfedezni a környéket, mert félünk, hogy nem találunk vissza?

A modern technika túrázás közben sem hagy minket magunkra. Egy jó óra vagy egy GPS legalább akkora segítségünkre lehet az útjaink során, mint a megfelelően kiválasztott cipő. Használatukkal előzetesen megtervezhetjük az útvonalunkat, útközben folyamatosan ellenőrizhetjük, merre tartunk, majd hazaérve elemezhetjük az aznapi teljesítményünket.

A pénztárca vastagsága mellett leginkább attól függ, melyik készüléket érdemes választani, hogy mire szeretnénk használni.

A GPS-t – Global Positioning System, azaz a globális helymeghatározó rendszert – eredetileg katonai célokra fejlesztették ki, manapság azonban már a legtöbb okostelefonban alapfelszereltségnek számít. A navigációs alkalmazások segítségével könnyen eljuthatunk egy adott üzletbe, másik városba, országba, sőt autóval közlekedve még a forgalomról és a várható akadályokról is friss információt kaphatunk. Az aszfaltról letérve azonban megszűnik a világ. Az erdő közepén állva a helyzetünket még csak-csak eltalálja a készülék, útmutatásra ugyanakkor ne nagyon számítsunk tőle.

A túra GPS ott tündököl igazán, ahol az autós és a mobiltelefonos navigáció csődöt mond, vagyis a természetben. Az átlagos okostelefon-méretű, érintőképernyős készülék a megfelelő térképpel és túraútvonallal feltöltve végigvezet minket az adott távon. Elegendő csak rápillantani, hogy képbe kerüljünk, hol vagyunk, s merre kell tartanunk. A pozíciónkat még pontosabban megtudhatjuk, ha a készülék GLONASS – Global Navigation Satellite System, azaz a globális navigációs műholdrendszer – használatára is képes.

Mire számítsunk, ha túra GPS-t vásárolunk? Egy olyan strapabíró, jellemzően víz-, por- és ütésálló eszközre, amelynek elsődleges feladata, hogy a túrázást segítse.

Már az alapkategóriás készülékek is tartalmaznak domborzati térképet és túraútvonalakat. Ám ha nem találjuk, amit szeretnénk, akkor sincs más dolgunk, mint körbenézni az interneten. Erre kifejezetten az openmaps.eu világhálós oldalt ajánljuk. A készüléket adatkábellel csatlakoztathatjuk a számítógépünkhöz, ezt követően feltölthetünk saját készítésű vagy máshonnan vett túraútvonalakat, illetve megtett túráink adatait is letölthetjük, amelyekből érdekes statisztikákat nyerhetünk ki.

A legtöbb túra GPS átlagos okostelefon méretű, érintőképernyős, színes kijelzős, amelyen minden fontos információ jól látható. A működéshez sima vagy akkumulátoros ceruza szükséges, de a modernebb változatok már saját akkumulátorral működnek, és ha viszünk napelemes töltőt vagy külső akkumulátort (power bankot), akkor többnapos túráknál sem lesz gondunk. Az átlagos készenléti idő használattól függően 8–15 óra, előbbi a GLONASS aktív használatával, utóbbi annak kikapcsolásával érhető el. A drágább modellek barometrikus magasságmérővel, 3D-s iránytűvel, és akár beépített kamerával is fel vannak szerelve.

Ha szükségünk lenne a túra GPS nyújtotta kényelemre, ugyanakkor fontos, hogy mindkét kezünk szabadon maradjon, és minél kevesebb súlyt cipeljünk magunkkal, érdemes szemügyre vennünk az ABC-órákat.

Az elnevezés az altimeter, barometer, compass szavakból ered, és olyan karórát jelent, amely a pontos idő kijelzésén kívül magasságmérésre, légnyomásmérésre és iránytűként is használható. A képességek a legtöbb esetben kiegészülnek a digitális órák megszokott funkcióival, illetve hőméréssel, pulzusméréssel, valamint beépített GPS-szel. Ideális esetben a légnyomás változásából az óra figyelmeztetni tud a várható viharra, ezért túránkat rengeteg információ birtokában tervezhetjük meg és bonyolíthatjuk le.

Navigáció tekintetében a túraórák nagyon hasonlóak a GPS-készülékekhez. Habár méretüknél fogva jóval kisebb kijelzőre korlátozódik az információk megjelenítése, az eszközök ugyanúgy csatlakoztathatóak a számítógéphez, és a szükséges fájlok fel-, illetve letölthetőek. A működtetésért belső akkumulátor felel, a navigáció használatának mértékétől függően akár három napig is bírja egyetlen feltöltéssel. A GPS-vétel gyakorisága a legtöbb órában állítható, az 1, 5 és 10 másodperces jelkeresések segíthetnek spórolni az energiával, ha szükséges.

Az órák általában az egynapos túrákat a legmegterhelőbb használattal is kényelmesen bírják. Ha este áramforráshoz csatlakoztatjuk és teljesen feltöltjük, nem lesz gond a következő nappal sem.

A túraórák hátránya (a kis kijelző mellett), hogy a GPS-készülékeknél magasabb az áruk. Éppen ezért nem meglepő, hogy leginkább hegymászók, tájfutók és rendszeresen nagy távokra vállalkozó túrázók használják. Ha mi is a felsorolt csoportok valamelyikébe tartozunk, vagy csak szeretnénk a folyamatosan fejlődő túratechnika egyik csúcskészülékét a kezünkön tudni, és kompromisszumot kötünk a kijelző méretének tekintetében, akkor egy túraóra ideális választás lehet a természetjáráshoz. Használatával az első lépéstől az utolsóig monitorozhatjuk a teljesítményünket, sőt friss adatokat kaphatunk szervezetünk működéséről, és mindent kényelmesen, a karunkról vezérelhetünk.

(Megjelent a Teljesítménytúrázás magazinban 2017-ben.)