Szigliget
Akár kizárólag a vár meglátogatása, akár összekötve a közeli, mintegy hat kilométer hosszú Kamon-kő tanösvény végigjárásával remek program családoknak is. A vár 1262-ben készült el, s fontos erősség volt a török elleni harcokban, de a XVII. század végén villám csapott a puskaporral teli toronyba, a rombolást pedig néhány évvel később a császári haditanács döntése tette teljessé. Időközben már a felújított várból lehet élvezni a csodálatos kilátást a Balatonra vagy a Badacsonyra.
A szigligeti vár a Balaton északi partján.
MTI/H. Szabó Sándor
Csesznek
Fotó: MTI/H. Szabó Sándor
Kőmosó-szurdok, Kő-árok, Ördög-árok, Csesznek. Aki a vár alatti parkolóból indulva előbb egy egyáltalán nem rövid, és pláne nem könnyű túrára készül, úgy tizenhat kilométerrel számoljon, miközben néhol kötéllel, létrával biztosított sziklafalon kell leereszkedni. A nagy ügyességet kívánó „via ferrata” útvonalat Magyarországon először itt jelölték ki. A sziklára épült erősség a tatárjárás utáni várépítő korszak egyik alkotása, szomorú epizódja 1573-hoz köthető, amikor Wathay Lőrinc kapitány rossz puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amely felrobbant, megölve a törökellenes harcok egyik hősét.
Sirok
MTI/Komka Péter
A Kéktúra-útvonal közelsége, egy rövidebb kaptató, barlangok a sziklafalban, leereszkedés a kazamatába, bizarr sziklák, na és az elmaradhatatlan nagyszerű kilátás. Az Egertől nem messze fekvő siroki vár vonzereje mára jelentősen megnőtt, mert az előző évtizedekkel ellentétben remekül jelzett és kiépített utat kap a látogató. Sőt, már a felső várba is fel lehet sétálni.
Boldogkő
Kéktúrázók számára ez a vár is kedvelt cél, már csak azért is, mert a teljesítménytúra egyik szakasza Boldogkőváralja községben kezdődik. A legenda szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla királyt egy Bodó nevű öregember bújtatta el, akinek hét lánya volt – a vész elmúltával a király megparancsolta, Bodó építsen erős várat, lányai pedig csak ahhoz mentek férjhez, aki legalább egy évig segítette a munkát. A lakodalmakat egyszerre tartották, a király pedig a mosolygó lányok miatt Bodó kővárát átnevezte Boldogkő várának. Egyik különlegességét az „Oroszlánsziklára” épített kijáró adja.
Visegrád
Fotó: MTVA/Nagy Zoltán
Nyolc kilométeres, félnapos körtúra során Visegrádról a Kálvária-hegyen, a Nagy-Villámon és a Salamon-tornyon át természetesen a fellegvár is kihagyhatatlan program, még ha oda eljutni a kissé meredek emelkedő miatt nem is a legegyszerűbb – persze lehet kerülni is néhány kilométert az aszfaltúton. Aligha kell mondani, a Dunára néző panoráma csodálatos, és kiállítások, valamint a panoptikum is remek szórakozást jelent.
(Megjelent a Túrázás kiadványban 2016-ban)
