A túrázás és a hegymászás között létezik egy középút, amely amolyan átmenetet képez a kettő között. A via ferrata – szó szerinti fordításban „vasalt út” – olyan útvonal, amelyen előzetesen felszerelt létrák, lépcsők, fémkábelek és egyéb eszközök segítik az előrehaladást. Az utak sokszor meredek helyeken, szédítő magasságokban vezetnek, kiépített segédletek nélkül kizárólag képzett hegymászók tudnák bejárni a terepet. A megfelelő felszerelés és a vasalatok segítségével azonban átlagos fizikai állóképességű, némi gyakorlattal rendelkező túrázók is végigmehetnek rajta. Tériszonyban szenvedőknek az élmény nem feltétlenül javasolt, de aki nem küzd hasonló problémával és gondolt már rá, milyen jó lenne a kijelölt turistautakon kívül más módon is megismerni az adott hegységet, annak mindenképp érdemes kipróbálnia ezt az adrenalinban gazdag kalandot – akár télen is.
„Igazából az egész év alkalmas a mászásra – válaszolta kérdésünkre a magyarországi vasalt utak ötletgazdája és kiépítője, Kovács Tamás. – Nyilván, ha hidegebb az idő, jobban fel kell öltözni, illetve arra kell figyelni, hogy elkerüljük a csapadékos időt. Egyáltalán nem kellemes esőben mászni, és a sziklák is csúszósabbak ilyenkor.
A hazai via ferrata-helyszínek közül a cseszneki és a Cuha-völgyi kicsit zárt, emiatt ott sokkal jobban megmarad a hideg.
A tatabányai útvonalak ezzel ellentétben teljesen nyíltak, ráadásul délnyugati fekvésűek, ezáltal ott jellemzően a hó és a jég se marad meg tartósan.”
A három magyar helyszín közül kezdők tapasztalatszerzése céljából leginkább a cseszneki és a tatabányai alkalmas, ezeken olyan útvonalak is találhatóak, amelyeken akár 12 évnél fiatalabb gyermekek is biztonsággal végigmehetnek. Túravezetői segítség igénybevétele ugyan hasznos, de egyik helyszínen sem kötelező. Amit viszont mindenképp magunknál kell tartani a minőségi felszerelésen (beülő, sisak, kantár, kesztyű) kívül, az a természetvédelmi engedély.
„Magyarországon a mászás technikai sportágnak számít, ezért a természetvédelmi törvény értelmében csak engedéllyel űzhető. Az engedélyt igényelhetjük egyénileg a kormányhivataloknál, de megoldás lehet az is, ha belépünk egy olyan egyesületbe, amely rendelkezik vele. A helyzetet nagyban egyszerűsítené, ha a Magyar Hegymászószövetség elérné, hogy a mászás ne számítson technikai sportnak.
Onnantól kezdve ugyanazt a rendszert lehetne bevezetni, ami Európában jellemzően működik, hogy a saját felelősségére bárki bármikor nyugodtan használhatja a mászóhelyeket.
Aki nem akar az engedéllyel vesződni, annak érdemes ellátogatnia Ausztriába. A Hohe Wand Budapesttől háromszáz kilométerre remek élményeket kínál, és egy nap alatt kényelmesen oda-vissza megjárható.”
(Megjelent a Nemzeti Sport Csupasport mellékletében, 2018 novemberében.)