Beköszöntött a síszezon, aki csak teheti és érez magában erőt, elszántságot, lécet csatol a lábára. A sízés kifejezetten vagány sportág, kívülről talán úgy tűnhet, egy idő után unalmassá válik, de ez cseppet sincs így. Érdemes ugyanakkor figyelembe venni, hogy a sérülés mindig megtörténhet.
A kulcs az alkati tényezők mellett nyilvánvalóan a jó felkészülés, amellyel rengeteg baj megelőzhető. Az osztrák Kronen Zeitung összegyűjtötte, hogyan lehet csökkenteni a sérülésveszélyt. Kivédeni mindent így sem lehet, a pálya egyenetlenségei, a rázkódás hosszabb távon térd-, hát- és derékfájdalmakhoz vezethet. Éppen ezért, mielőtt belevágnánk a síelésbe, érdemes izomépítő és -erősítő gyakorlatokat végezni.

Fontos a derék, a hát és a gerinc megerősítése.
Fotó: shutterstock
„Emellett sok-sok koordinációs, ügyességi és egyensúlyt fejlesztő feladatot ajánlok – fűzte hozzá Lukas Brandner bécsi szakorvos, a sportsérülések specialistája. – Fontosnak tartom, hogy mielőtt nekiveselkednénk a lesiklásnak, fejlesszük az izomcsoportokat, amelyeket leginkább kitesszük terhelésnek a lejtőkön.”
A szakember elsősorban az egyensúlyozó korong használatát javasolja, így fejleszthetjük a mozgáskoordinációnkat is. Ám Lukas Brandner szerint nemcsak a felkészülésnek, hanem a ruházatnak ugyancsak jelentős szerepe van: „Sokan alábecsülik a felszerelés fontosságát. Tökéletesen illeszkedik a sícipő? Jó állapotban van a léc? És ne feledkezzünk el a védőfelszerelésről, valamint a sisakról sem!”

Az egyensúlyozó koronggal a mozgáskoordináció fejleszthető.
Fotó: shutterstock
Ezekre figyeljünk:
- erősítsük meg a hát- és törzsizmainkat
- óvjuk magunkat a széltől, és tartsuk melegen a hátunkat
- a nedves ruhát lehetőség szerint azonnal cseréljük le szárazra
- a jelentős kihívást jelentő lejtőkön viseljünk hátvédőt
„Ha fáradtnak érzi magát, azonnal álljon le – figyelmeztetett az orvos. – Ez esetben ugyanis kevésbé tudjuk megfeszíteni az izmainkat, s nagy veszélynek tehetjük ki az ízületeinket, vagy például a térdünket. A gyors irányváltások amúgy is kockázatot jelentenek. Sok páciensem volt már, aki egy kellemesen induló sítúráról keresztszalag-szakadással, porcleválással vagy lábtöréssel tért haza.”