Tinédzserként nyerhet olimpiát a BMX-es

A tokiói olimpia közeledtével cikksorozatot indítunk, amelyben megismerkedhetünk a hazai és nemzetközi kerékpársport egy-egy kiemelkedő alakjával, aki aranyérem-esélyesként utazik az ötkarikás játékokra. A sorozat első fejezetében a szabad stílusú BMX park megszállott zsenijéről, az ausztrál Logan Martinról írtunk, most pedig az amerikai Hannah Robertset mutatjuk be, aki szintén e szakág jeles képviselője.

 

 

Hannah Roberts még csak 19 éves, de nála nagyobb női BMX-es tehetséget még nem hordott hátán a föld. Túlzás nélkül állíthatjuk, minden idők egyik, ha nem a legígéretesebb női szabad stílusú versenyzője, aki a park szakágban már két világbajnoki címet és világkupa-győzelmet tudhat magáénak, és ha így folytatja, a tokiói olimpián is a dobogó legfelső fokára állhat.

Nyolcévesen ült először BMX-kerékpárra, és volt kitől ihletet merítenie, mert unokatestvére, Brett Banasiewicz – aki akkor az egyik legjobb BMX-versenyző volt az Egyesült Államokban – vette szárnyai alá.

Banasiewicz 2012-ben óriásit bukott, amelynek következtében maradandó agyi károsodást szenvedett, de nem mondott le arról, hogy mentorálja unokatestvérét. Hannah Roberts szülővárosában, az Indiana államban található South Bend-i Kitchen deszkásparkban sajátította el a sikerhez vezető trükköket – mind a mai napig heti 28-36 órát gyakorol.

„Nemcsak a pálya, hanem a körülötte lévő terep is kitűnő helyszín volt a gyakorlásra – emlékszik vissza. – Tulajdonképpen ez a terep készített fel, hogyan birkózzak meg a rámpákkal. Ha az ember dimbes-dombos területen meg tudja csinálni a trükköket, akkor bárhol sikeres lehet. Amikor új mutatványokat tanultam, felment bennem az adrenalin, és ez így van mind a mai napig. Nincs ahhoz fogható érzés, mint amikor elsajátítok egy új trükköt.”

 

 

Épphogy felépült csigolyasérüléséből, amikor 2012-ben, tizenegy évesen elindult élete első megméretésén. Mindössze tizenhat évesen megnyerte az Extrém Sportok Nemzetközi Fesztiválja (FISE) világkupa-sorozatát, majd egy héttel később aranyérmet szerzett a csengtui világbajnokságon is.

„Amikor a pontozóbírók kimondták a nevem, rendkívül megkönnyebbültem – válaszolta arra a kérdésre, hogy mit érzett, amikor megtudta, ő nyerte a 2017-es világbajnokságot. – Egész évben azért dolgoztam, hogy részt vehessek ezeken a jelentős versenyeken, így amikor kiderült, hogy én nyertem, úgy éreztem, óriási teher esik le a vállamról. Leírhatatlan érzés, leginkább azért, mert együtt ünnepelhetek a barátaimmal és versenytársaimmal.”

Bár valóban rengeteget gyakorol, Roberts életét nem csak a bringázás tölti ki.

„Azokon a napokon, amikor éppen nem versenyre készülök, igyekszem behozni a lemaradásomat az iskolában. Szerencsére a tanáraim nagyon segítőkészek és megértőek. Ha éppen nem a pályán gyakorlok, és akad némi szabadidőm, filmeket nézek vagy a barátaimmal lógok, és ha tehetem, utazgatok.”

Visszatérve a BMX-pályához és a diadalmas olimpiai menethez: egy évvel később, 2018-ban „csupán” harmadik lett a csengtui vb-n, és második a világkupa-sorozat összetett versenyében. A „csalódást keltő” év után főnixmadárként támadt fel: 2019-ben megnyerte a Pánamerikai Játékokat, visszahódította világkupa-elsőségét, majd a novemberi csengtui világbajnokságon újra feltekert a világ tetejére.

„Rengeteg energiát fektettem ebbe a győzelembe. Nagyon sokat számít, hogy látom, a sok munka meghozza gyümölcsét” – nyilatkozta a világbajnoki cím megnyerése után.

Mivel 2020-ban a koronavírus-járvány miatt törölték a hátralévő kvalifikációs viadalokat, világranglistapontjainak és helyezésének köszönhetően egyértelmű volt, hogy Roberts az első amerikai bringás, aki kvalifikálja magát az olimpiára a nők szabad stílusú BMX park szakágában. Erre már csak az amerikai szövetségnek, a USA Cyclingnak kellett rábólintania, ami hamarosan meg is történt. Tegyük hozzá, a szervezetnek nem kellett sokat gondolkodnia: az akkor 18 éves bringás utcahosszal vezette a szövetség ranglistáját.

Ha minden a terveknek megfelelően alakul, az olimpiai aranyérem legnagyobb várományosa nyolc nappal huszadik születésnapja előtt lehet a szakág első női olimpiai bajnoka, a freestyle ugyanis most debütál a nyári játékok programján. Ha valóban aranyérmet nyer, ő lesz a kerékpársport olimpiai történetének első tinédzserkorú bajnoka.

 

 

„Hannah nagyon tehetséges BMX-es – mondja róla Szepesi Tibor freestyle-versenyző. – Sokkal tehetségesebb és ügyesebb, mint versenytársai. Elképesztő trükköket sajátított el, szinte hibátlanul kivitelezi a szaltó közbeni vázpörgetést, az előreszaltót, a flair nohandet vagy a háromszázhatvan fokos triplát. Érdekes módon első ránézésre nem az a tipikus BMX-alkat. Tavaly együtt edzettem vele, és akkor kaptam választ az összes kérdésemre, hogy miért is jobb a többieknél. Minden reggel nyolc órakor, szinte elsőként érkezett az edzőközpontba. Elmondta, minden nap reggel öt-hat körül kel, majd megy az edzőterembe. A pályán nagyon precíz és kimért. Ha valami nem sikerül neki, addig csinálja, míg össze nem jön. Ha pedig begyakorolja a mutatványt, jöhet a csiszolás. Világelsőségét annak is köszönheti, hogy az egyik legjobb edzőközpontban gyakorol a világ legjobb férfi versenyzőivel, Daniel Dhersszel, Brandon Louposszal, Justin Dowell-lel és Marin Rantesszel. Sikerében az is fontos tényező, hogy kitűnően kezeli a rá nehezedő nyomást.”

A szabad stílusú BMX park szakág olimpiai kvalifikációjának részletes, angol nyelvű leírását itt találják. A nők és férfiak selejtezőjét 2021. július 31-én, szombaton tartják, a döntőkre pedig augusztus 31-én, vasárnap kerül sor az Arijake Városi Sportparkban.

 

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!