Melyek a gerinccel kapcsolatos legelterjedtebb tévhitek?
Valóban számtalan tévhit él a köztudatban a gerinccel kapcsolatban, éppen ezért a nemrég megjelent A Boldog gerinc című könyvem is ezzel a fejezettel indul – válaszolta a Csupasportnak Almásy Csilla gerincterapeuta gyógytornász. – Mindenekelőtt nem kell agyonfélteni a gerincet és megkímélni a mozgástól. A legtöbbek által ismert tanács, amit már az iskolában is megtanítottak nekünk: mindig húzzuk ki magunkat. Való igaz, hogy az egyenes, azaz semleges helyzetű gerinc alkalmas a leginkább a nagy terhelésre, ha például egy nehéz dolgot kell felemelnünk vagy cipelnünk, de ezt a helyzetet leszámítva bátran mozgathatjuk a gerincet, nem kell állandóan görcsösen tartani a hátunkat. Sőt nem csak mozgathatjuk, hanem muszáj is mozgásban tartani, hiszen a gerinc hátsó részén egy dupla ízületi sor húzódik végig, márpedig az ízületek egészsége megkívánja azok állandó mozgatását. Az ízületek mellett pedig a törzsön lévő izmok és kötőszövetek is igénylik a mobilitást. Mozgás hiányában letapadnak, megrövidülnek.
Azt gondolnám, hogy legalább a sportolók tisztában vannak a gerinc mozgatásának fontosságával.
Jó esetben így van, viszont sokan tévesen gondolják, hogy például a mély guggolás nem egészséges. Ez egyáltalán nem igaz, sőt éppen az ellenkezője: akinek nincsen semmilyen speciális problémája – gondolok itt csípő- vagy térdprotézisre és más extrém befolyásoló tényezőre –, annak igenis úgy kell guggolnia, mint egy kisgyermeknek, azaz teljes mélységben. A civilizált életmód miatt sajnos sokan elveszítik ezt a képességet, amit azonban megfelelő edzésmódszerrel néhány hónap alatt el lehet sajátítani. Hogy miért fontos ez a mozdulat? Például azért, mert a mély guggoláshoz mobilis csípő kell, és a boldog gerinc egyik titka nem más, mint egy egészséges és laza csípő.
Ez azt jelenti, hogy a derékszögben történő guggolás árt a gerincnek?
Ezt így nem jelenteném ki, de ha valaki kizárólag félig guggol le, hosszú távon elveszíti a csípője mozgékonyságát és az már akár gerincproblémákat is okozhat. Ezt a saját példámból is tudom, hiszen sokáig aerobikoztam, amelynek során leginkább félguggolásokat végeztem, és bizony jelezte is a gerincem, hogy ez nincs rendben. Viszont azt nem mondanám, hogy soha többé senki se csináljon félguggolást, mert természetesen ennek a feladatnak is megvan a funkciója. Gondoljunk a székre ülésre. Inkább arra kérem a sportolókat, hogy törekedjenek a mély guggolás elérésére, és végezzék rendszeresen az edzések során.
Mi a helyzet az ülő testhelyzettel? Hogyan hat a gerincre az ülés?
Az ülés önmagában nem mumus, nem az ülő testhelyzettel van a gond, hanem a sok üléssel. Olyan ez, akár a gyógyszer adagolása: egy szem meggyógyít, de a teljes doboz megöl. Tehát a mértékletesség a legfontosabb, legyen szó ülésről vagy állásról, ugyanis az álló munkát végző személyek között is ugyanolyak sok a hátfájós. Valójában nem az számít, hogy milyen jellegű munkát végzünk, hanem az, hogy közben mennyiszer tudjuk átmozgatni a hátat. Az irodában dolgozóknak azt javaslom, hogy legalább félóránként álljanak fel, és mozgassák át a testüket. Ehhez nem kell semmilyen különleges gyakorlatsort megtanulni. Elég annyi, hogy félóránként felállunk, elmegyünk például egy pohár vízért, vagy nem az íróasztal alá tesszük a szemetest, hanem egy másik helyiségbe, így fel kell állnunk, ha ki szeretnénk dobni valamit. Ez megint azt segíti, hogy ne álljanak össze, ne tapadjanak le a szövetek. Ezen kívül ajánlatos még deréktámaszt használni, hogy ne kelljen nyílegyenesen tartani a hátat egész nap. Erre a célra tökéletes például egy félhenger párna.
Aki számítógépen dolgozik egész nap, kevesebbet tud mozogni. Ebben az esetben mit javasol?
Pontosan tudom, hogy milyen hosszú ideig a képernyő előtt ülni, hiszen nem olyan régen a könyvem írása miatt hetekig voltam a géphez „láncolva”. Igyekeztem azonban mozgásban tartani magam, gyakran változtattam a pozíciómon. Elkezdtem például írni az irodai asztalomnál, majd átültem az ebédlőasztalhoz, onnan le a földre törökülésbe a dohányzóasztalhoz, de használtam álló munkaállomást is, és így tovább. A gerincünk és a környező izmok, szövetek akkor lesznek boldogok, ha mozgásban tartjuk őket, ezért mindenkit arra bátorítok, hogy a körülményekhez képest figyeljen a háta és csípője átmozgatására munka közben is.
Végül szeretnék megemlíteni egy sokat hallott módszert. Igaz, hogy egy jó minőségű sportcipő segít megszüntetni a hátfájást?
Az emberi test ízületei mezítláb állnak az úgynevezett neutrális, tehát természetes helyzetükben. Amikor ezt megváltoztatjuk egy lábbeli viselésével, akkor értelemszerűen az egész tartás megváltozik. Gondoljunk bele, ha megemeljük a sarkunkat, akkor az egész test előre dőlne, hogy mégse essünk orra, minden egyes ízület alkalmazkodik, hogy meg tudjuk tartani a függőleges, stabil helyzetünket. Tehát például a magas sarkú cipő folyamatos viselése megterheli a testünket és a gerincet is. De hogy a kérdésre visszatérjek, úgy gondolom, hogy az emberi test olyan, mint egy puzzle, minden darabjának jelentősége van. Ezért persze figyeljünk rá, hogy jó minőségű cipőt válasszunk, ugyanakkor nem ez az egyetlen dolog, amitől fájhat vagy nem fájhat a derekunk. Érdemes jó minőségű cipőt venni, de nem biztos, hogy a legdrágább lesz a legjobb. Inkább az legyen a szempont, hogy illeszkedjen ahhoz a funkcióhoz, amire használni akarjuk, és ne rójon nagyobb terhelést az adott funkció közben a lábra és a többi ízületre, a gerincre.
