Az izomlázról főként azt tudtuk eddig, hogy a tejsav okozza, valamint hogy kellemetlen fájdalommal jár. Mire világított rá a témában végzett, 2021-es kutatás?
Jan Wilke sportorvos és társai az izomlázat a fascia szemszögéből vizsgálták, és nagyon érdekes dolgot találtak, megdőlt az elmélet, mely szerint a tejsav és a mikroszakadások okozzák a fájdalmat – mondta a Csupasportnak Takács Kinga mozgásterapeuta, a MovementCinlic alapítója. – Korábban azt gondoltuk, úgy nyerünk energiát, ha elégetjük a tápanyagot, és ha ezt túl intenzíven végezzük, a tejsavtermelés fokozódik, majd az így keletkezett melléktermék miatt lesz izomlázunk. Ugyanakkor ismert, hogy tejsav nyugalmi állapotban is előfordul a szervezetben, és az edzés vagy intenzív mozgás után visszakerül a májba, vagyis nem okozhat gyulladást az izomban, valami mégis előidézi ezt a fájdalmat. Ezért a tudósok izomszakadásra gyanakodtak, mondván, a mikrosérülések miatt alakul ki az izomláz, viszont ez az elmélet is megdőlt. Kiderült, hogy a fascia, vagyis a kötőszövet túlterhelése miatt beszélhetünk gyulladásról. Excentrikus edzést követően vizsgálták az izmok közötti fasciarétegeket, és azt tapasztalták, hogy azok 12–16 százalékkal vastagabbak lettek az edzés előtti állapothoz képest, ezzel arányosan nőtt a fájdalomérzet. A vastagodást közvetlenül ödéma és gyulladás okozta.
Tehát elkerülhetetlen a fájdalom?
A fejlődéshez nem szükséges a fájdalom, azonban minden túlterhelés izomlázat idéz elő, ha nem figyelünk. Vegyünk például egy hobbisportolót, aki mindenhova biciklivel jár, egy nap könnyedén leteker tíz kilométert, viszont amikor egyszerre kell teljesítenie harminc kilométert, utána biztosan izomláza lesz. Ugyanez történik akkor is, amikor emelünk a súlyon, és húsz kiló helyett ötven kilóval guggolunk.
Vagy hogy egy teljesen hétköznapi esetet hozzak, már a kerti munkától is lehet izomlázunk, elvégre ilyenkor a szokottnál intenzívebben használunk bizonyos izmokat, ezzel pedig vastagodnak az izmok közötti fasciarétegek.
Mit tehetünk a fájdalom ellen?
Nem véletlenül nevezik izomláznak. A fájdalomérzet hátterében gyulladás áll, amit akkor tudunk a leggyorsabban semlegesíteni, ha felgyorsítjuk az anyagcserénket. Vannak olyan szerencsés emberek, akiknek erre nincs szükségük, hiszen rendkívül gyors az anyagcseréjük, viszont a többség nem ebbe a táborba tartozik.
Hogyan serkenthető az anyagcsere?
Mozgással. Tévhit, hogy nem szabad izomlázra edzeni, hiszen éppen a mozgás segíti elő a fokozott vérkeringést, ami segíti a kötőszövetek regenerációját. Ezért nagyon fontos a sportolás utáni levezetés, legyen szó néhány perc sétáról, a kardiógépek alkalmazásáról vagy hengerezésről. Az SMR-henger megfelelő alkalmazása a masszázstechnika elvén gyorsítja a szervezet anyagcseréjét, vagyis ideális eszköz a mozgás utáni regeneráció támogatásában. De lényeges a minőségi alvás, a fehérje- és folyadékpótlás, illetve a helyes táplálkozás.
Sokan alkalmazzák a hideg vizes zuhanyt. Ez jó megoldás az izomláz csillapítására?
Amikor sportolás után közvetlenül végezzük, akkor jó lehet, hiszen felpezsdíti a vérkeringést. De a másnap jelentkező izomláz ellen már nem hatékony. Ha nem figyelünk a levezetésre, a fájdalom 24–36 óra utána csúcsosodik, ilyenkor azt érezhetjük, hogy szinte képtelenek vagyunk felállni, olyan kellemetlen érzéssel jár együtt.
Így megint visszakanyarodunk oda, hogy a mozgás a legjobb megoldás, akár a teljes megelőzés, akár az izomfájdalom elkerülése érdekében.
Mire figyeljünk, ha izomlázra edzünk?
Semmi esetre se végezzünk ugyanolyan edzést, ami után kialakult a gyulladás, helyette válasszunk más gyakorlatokat, ugyanis egy túlterhelt izomszövet további terhelése könnyen izomsérülést eredményez. Én elsősorban élsportolók és amatőr sportolók mozgásterápiájával foglalkozom, és látom, hogy a legtöbb problémát a levezetés hiánya vagy a túlterhelés okozza.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
