Egy friss tanulmány, amelyben a testmozgás és a kardiovaszkuláris rendellenességek kialakulása közötti összefüggéseket vizsgálták, azt taglalja, minél többet mozgunk, annál egészségesebbek leszünk. A kilencvenezer felnőtt részvételével végzett vizsgálat arra is rámutatott, hogy a fizikai aktivitás, legyen séta vagy laza kocogás, megvéd a szív- és érrendszeri betegségektől, akik viszont egyáltalán nem mozognak, a kockázati csoportba tartozók számát gyarapítják.
Természetesen nem új információ, hogy a testmozgás erősíti a szívet, a negyvenes-ötvenes években egy brit epidemiológus, Jeremy Morris érdekes megfigyelést tett. Az angol emeletes buszokon dolgozó jegyellenőrök, akik jóformán egész nap a jármű két szintje között ingáztak, feleakkora valószínűséggel estek át szívinfarktuson, mint a járművet vezető kollégáik, akik ülőmunkát végeztek.
Számos tudományos kutatás támasztotta már alá a rendszeres testmozgás kedvező élettani hatásait, és majdnem mindegyik azt a következtetést vonta le, hogy minél többet mozgunk, annál kisebb a szívinfarktus valószínűsége.
Egyes tanulmányok azonban figyelmeztetnek, ha fokozzuk a testmozgás intenzitását, a várt eredmény elmarad, ugyanis a szívre gyakorolt előnyös hatások bizonyos mozgásszint felett már nem érvényesülnek, sőt kedvezőtlen folyamatok indulhatnak el. Néhány vizsgálat rámutatott, amennyiben felnőttkorban éveken keresztül intenzíven sportolunk, fokozott veszélynek tesszük ki szívünket. Másképpen fogalmazva, a túl sok és erőteljes mozgás inkább rombolja, mintsem védi szívünket.
Az idézett kutatások hátulütője, hogy a sportolási szokásokra vonatkozó adatszolgáltatás az alanyok visszaemlékezésén, illetve önbevallásán alapul, ami némiképp megkérdőjelezi a vizsgálatok érvényességét. Ebből fakadóan a fizikai aktivitás és a kardiovaszkuláris megbetegedések közötti összefüggések egyes aspektusai továbbra is homályosak.
Tényleg annyit kell mozognunk az egészségesebb szívért, amennyit csak lehet? E tekintetben létezik különbség nők és férfiak között? Valójában mennyit mozgunk egy átlagos napon? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekezett választ találni dr. Terence Dwyer professor emeritus, az Oxfordi Egyetem epidemiológusa.
Vizsgálatához az Egyesült Királyságban lévő Biobankot hívta segítségül. A Biobank egy óriási adatbázis, amelyet 2006 óta fejlesztenek. Félmillió nő és férfi vér-, vizelet- és nyálmintáját tartalmazza, amelyet genetikai és orvosi vizsgálatok céljából használnak fel. A kutatás alanyainak a testmozgásra vonatkozó kérdések megválaszolásán túl orvosi vizsgálatokon is át kellett esniük, továbbá százezren nyomkövetőt is kaptak, hogy a kutatók pontosan megállapíthassák, ki mennyit mozog.
Vizsgálatuk eredménye nem meglepő: a fizikai aktivitás jó eséllyel megvéd a szívbetegségektől. Akik szinte semennyit sem mozognak, kétszer akkora a valószínűsége, hogy szívbetegek lesznek. Akik valamivel többet mozognak, nagyobb eséllyel kerülhetik el a szívbetegségeket nemtől függetlenül, illetve, hogy alacsony társadalmi státuszúak vagy sem, dohányoznak-e (!) vagy sem.
Fontos eredmény, hogy az előnyöket illetően a testmozgásnak nincs felső határa. Annyit mozoghatunk, amennyit csak akarunk, rosszat biztosan nem teszünk a szívünknek.
A legaktívabb nők és férfiak, akik naponta több mint két órát gyalogolnak vásárlás vagy házimunka közben, vagy azok, akik legalább heti egy alkalommal ötven percen keresztül végeznek intenzív testmozgást, jóformán egyáltalán nincsenek kitéve a szívinfarktus veszélyének.
Dr. Dwyer ugyanakkor figyelmeztet: bár tény, hogy az aktívabb emberek szíve egészségesebb, vizsgálata nem bizonyítja, hogy a gyaloglás és más fizikai tevékenység közvetlenül erősíti a szívet. Ezenkívül elmondhatjuk, hogy mivel a szakember vizsgálati mintájába csak kevés sokat és intenzíven mozgó ember került be, továbbra is megválaszolatlan a kérdés, jót tesz-e a szívnek az erőteljes testmozgás.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
