Évszázadok óta ismert a tej és tejtermékek fogyasztása, egyes kultúrákban ez jelenti a tápláló ételt is, jó okkal. A tej számos tápanyagot tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek az egészséges életmódhoz, napjainkra mégis vitatott kérdéssé vált, hogy melyiket érdemes választani: az állati vagy a növényi eredetűt? Cikkünkben mérlegre tesszük a lehetőségeket, figyelembe véve az egészségügyi és környezeti szempontokat.
Miért igyunk tejet?
Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy milyen jelentősége van a rendszeres tejfogyasztásnak. Ez a természetes folyadék kiváló tápanyagforrás, gazdag fehérjékben, kalciumban és egyéb ásványi anyagokban, éppen ezért elengedhetetlen a csontok és fogak egészséges fejlődéséhez és fenntartásához, valamint az izomtömeg és az idegrendszer megfelelő működéséhez. Tehát a tejnek nagy szerepe van a test fejlődésében, illetve a későbbiekben is jól hasznosítja a szervezet.
A sportolóknak a tejtermékek fogyasztása különösen fontos, hiszen a tej fehérjeforrásként egyszerre segíti az izomépítést és a regenerációt.
Emellett a kalcium és más ásványi anyagok támogatják az optimális izomműködést és csökkentik a sérülések kockázatát, míg a tejben található szénhidrátok és zsírok energiát biztosítanak, ami segíthet a hosszabb ideig tartó vagy intenzív edzések során. Vitathatatlan, hogy a tejfogyasztást nem érdemes háttérbe szorítani, a kérdés már csak az, hogy vajon melyiket válasszuk, a hőkezelt állati eredetű tejet vagy a mesterségesen előállított növényi eredetű italt?
Állati eredetű tej kontra növényi eredetű: előnyök és hátrányok
Az állati eredetű tej előnyei közé tartozik a magas fehérje- és kalciumtartalom, valamint az egyszerű hozzáférhetőség. Bár természetes folyadékról van szó, sokaknak okozhat laktózintoleranciát vagy tejfehérje-allergiát. Előbbi azért alakul ki, mert a szervezetből hiányzik vagy alacsony mennyiségben termelődik a laktázenzim, amely a laktózt lebontja. A laktózintolerancia genetikai hajlamra vezethető vissza, de kialakulhat az életkor előrehaladtával is, mivel az évek múlásával az emésztőrendszer laktázenzim-termelése természetes módon csökken. Tünetei a puffadás, hasmenés és hasi fájdalom.
Ezzel szemben a tejfehérje-allergia más súlyosabb panaszokat okozhat, rosszabb esetben allergiás reakciót vált ki, amelynek következtében bőrpirosodás, emésztési zavar vagy akár életveszélyes anafilaxiás reakció is jelentkezhet.
Általában gyermekkorban alakul ki, de felnőttkorban is jelentkezhet, hátterében környezeti tényező állhat, például a gyermekeknél az élelmiszerek korai bevezetése. Legyen szó akár laktózintoleranciáról vagy tejfehérje-allergiáról, mindkét esetben fontos a tej és tejtermékek kerülése. Az állati eredetű tej tehát nagyobb rizikófaktort jelent, ezzel szemben a növényi eredetű tej nem okozhat a fentiekhez hasonló panaszokat, mivel nem tartalmaz laktózt.
Jobb az alternatív tej?
Az alternatív tejek előnye, hogy nem okoznak allergiás reakciót, sem pedig emésztési panaszokat, ezen kívül környezetvédelmi szempontból is jobb döntés. Gondoljunk csak arra, hogy a növényi tejek előállítása általában kevesebb környezeti terheléssel jár, mint az állati tejet előállító tehenészetek fenntartása, hiszen az állattenyésztés sokkal nagyobb víz- és energiafogyasztással jár, arról nem beszélve, hogy nagy mennyiségű üvegházhatást okozó gáz kibocsátásához vezet. Felmerül a kérdés, hogyha valóban több érv szól az alternatív tej mellett, akkor miért nem mondunk le teljes mértékben az állati eredetű tejről? Ennek oka, hogy a növényi tejek fehérje- és kalciumtartalma alacsonyabb, és a piaci ára is háromszorosa az állati eredetűekének. Az egészségmegőrzés céljából tehát az állati eredetű tej jobb döntésnek tűnik, hacsak nem áll fenn laktózintolerancia vagy tejfehérje-allergia, ellenkező esetben a növényi tej remek helyettesítő.
