A téliesre forduló időjárás nem kedvez a vadkempingezés elkezdéséhez, de a felszerelés beszerzéséhez tökéletes, hogy útnak lehessen indulni, ha beköszönt a szebb idő. Késő tavaszi-kora nyári időszakra egészen könnyen és költségkímélően lehet összeállítani az alaptábori felszerelést. Érdemes mindenből legalább közepes minőséget venni, a legolcsóbb termékek ritkán tartósak.
Táborozási stílusból is többfélével találkozhatunk. Létezik ultrakönnyű és minimalista ágazat, vannak, akik a komfortra mennek, míg a bushcraftos kempingezők igyekeznek minél egyszerűbben, minél több, a természetben fellelhető részletből megoldani a helyzetüket. A kezdőknek most is a középút a legjobb, így viszonylagos kényelemben tölthetik kint az éjszakát, de nem kell óriási tömeget cipelni.
Az első és legfontosabb a jó hátizsák, amelybe minden szükséges belefér és a fél-, illetve egynapos túrán sem elviselhetetlen – ez a felszerelés méretétől és a kint töltött éjszakák számától függően harminc-hatvan liter között legyen. Mindenképp legyen rajta külső rögzítési lehetőség, hogy a sátrat, egyebeket könnyen rá tudjuk rakni, és jó, ha van hozzá esőhuzat.
Sátor, menedék
A következő nélkülözhetetlen tárgy az úgynevezett menedék, amely megvéd minket az időjárás viszontagságaitól. A legegyszerűbb a sátor, de sokan a függőágyat választják, ami fölé ponyvát feszítenek ki, és vannak, akik ponyvából készítenek menedéket. Sátorból is sokfélét találhatunk, vannak egyrétegűek, kétrétegűek, mindent kibíró expedíciós modellek, ultrakönnyű sátrak, önfelállítóak és így tovább. A leggyakrabban a kétrétegű, dómformájú sátrakat használják, ezek általában könnyűek, de kellően bírják az esőt, szelet, hogy zordabb körülmények közt is megfelelő legyen.
Camper reading inside tent, Aurora Borealis in background, Narsaq, Vestgronland, Greenland
Egy-két főnek általában a két-három személyes modellek felelnek meg, még úgyis, hogy a hátizsák is bent van. Kétszemélyes esetén jó, ha három kilogrammos vagy annál könnyebb a sátor, míg háromszemélyesnél ez 3.6-3.8 kiló is lehet. A szél- és vízállóság is fontos tényező, az aljzatnál ez hatezer milliméter vagy annál nagyobb legyen, míg maga a sátor 3000-4000 milliméter között már megfelelő.
Hálózsák, matrac
A fekhely a legfontosabb a kényelem szempontjából, ha az rossz, akkor az éjszakánk sem lesz jó. A legnépszerűbb a matrac és hálózsák kombinációja. Előbbiből a felfújható a legpraktikusabb, de a hagyományos összetekerhető polifoamok is jól használhatóak. A matracok szigetelőképességét az úgynevezett R-érték adja, ami véleményem szerint 1.6-2 felett már jó. Sokan használnak felfújható és összehajtható matracot együtt a nagyobb kényelem és hőtartás érdekében.
A hálózsáknál általában többféle hőmérsékleti értéket feltüntetnek, külön a komfort, a limit és az extrém tartományokra. A komforton általában mindenki jól érzi magát, a limit hőmérsékleten a kevésbé fázós emberek egy vékony aláöltözetben, pizsamában elvannak, az extrémen pedig még épp nem hűlünk ki, de alvás ott nem lesz.
Ezért életbe vágó, hogy a várható legalacsonyabb hőmérséklethez igazítsuk a választást, és ahogy fentebb írtuk, a matracok, alátétek is befolyásolják a hálózsák hatásfokát, ha pedig szeretnénk ezen javítani, lehet külön kapni béléseket, külső héjakat (bivakzsák), amelyekkel szélesíthető a kényelmes hőmérséklet tartománya.
Utóbbi ráadásul akkor is használható, ha úgy döntünk egyszer, hogy kilátóban, barlangban vagy a csillagok alatt töltjük az éjszakát. A bivakzsákoknál azért figyelembe kell venni, hogy a vízállóságuk miatt könnyebben bennmarad a pára, könnyebb befülledni. Formára is többféle közül választhatunk, ez leginkább alvási szokásainktól függ – a téglalapzsákok azoknak jók, akik oldalt vagy hason szeretnek aludni, míg a múmia alakúak inkább a háton alváshoz kedveznek.
Párna, kiegészítők
A fejünk alatt változtatni a végtelenségig lehet mindent – a leggyakoribb a párna, a vékonyabb quiltek, azaz a takarószerű alsó vagy felső rétegek. Kevésbé extrém körülmények között talán nincs is szükség többre, természetesen itt is az egyéni ízlés, szokások a döntőek.
