A kajakozás Grönland, Szibéria és Észak Amerika őslakosai, az eszkimók hagyatéka. A fából, bőrből, prémekből összetákolt hajócskákat vízi vadászatra használták, és a kicsiny, könnyen irányítható jármű a jégtáblák között is alkalmas volt élelemszerzésre (maga a kajak szó hajót jelent eszkimó értelmezésben). Az 1800-as években jött létre két sportág összeolvadásából a kajak-kenu sportág, a hajókat eredetileg rekreációs célokra használtak, de az 1936-os olimpián már versenyszámként szerepelt a programban. A technológia fejlődésével olyan anyagokból – üvegszálas, karbon- és kevlártechnológiával – készítették a hajókat, hogy azok szinte pillekönnyűvé váltak.
A kajakozásból fejlődött ki a kajakpóló, az a vérbeli modern sportág, amelyet kizárólag az erre a célra készített hajóban ülve játszanak, de olykor előfordul az is, hogy strapabíróbb vadvízi kajakokat használnak.
A kajakpólóban a sportolók passzolnak, tologatják a labdát, a hajót puszta erővel hajtják, s gólokat lőnek a vízfelszín felett két méterre lévő (és így felemelt lapáttal védhető) kosárpalánk méretű kapuba. A meccseken megegyezés szerint két- vagy egytollú lapáttal is játszhatnak, és a vízi pályán lévő csapatok tagjai igyekeznek passzolni az előnyösebb helyzetben lévő társuknak. A játéktér az adott lehetőségektől is függ, hiszen bármilyen vízfelszín alkalmas lehet erre a célra, ám az alap- és oldalvonalakat minden körülmények között jelölni kell. A pontos méretek is a helyi adottságokhoz igazodnak, ugyanakkor a magasban lévő kapukat húsz-harminc méterre helyezik el egymástól.
A mérkőzést két játékvezető irányítja egy időmérő és egy góljelző segítségével. A játékidő négyszer négy, vagy éppen hét perc, közte két-két perces pihenővel, de vannak kétszer tízperces összecsapások is, maximum három perc hosszú szünettel.
Kezdésnél a két öttagú csapat a vízilabda szabálya szerint a saját kapu mellett helyezkedik el az alapvonalon, amelyet a kajakok hátsó részének érinteniük is kell. A labda a játéktér közepén helyezkedik el, majd a mérkőzés sípjelre indul, és az első csata a labda megszerzésére irányul, és ez ismétlődik minden gól után, és minden játékrész kezdésekor.
A kajakpólóban csere csak akkor lehetséges, ha egy játékos megsérül (erre amúgy gyakran van példa), a sportág igencsak vehemens, s a kemény jellege miatt a védősisak használata kötelező. A test érzékeny részeinek védelmében olyan védőruházat szükséges, amely a derékrészen felfújható gumiból áll, és emellett a karokat, és vállakat is védi. A mérkőzést 5-ös méretű műanyag labdával játsszák.
A legfontosabb sporteszköz, a kajak két-három méter hosszú, azaz a versenykajakhoz viszonyítva sokkal rövidebb, így könnyen mozog a vízen; mintegy ötven-hatvan centiméter széles, a végei pedig öt centiméter rádiusszal lekerekítettek. A lapátoknak speciális szerepük van, ugyanis a labda a levegőben is megjátszható, és a folyamatosság érdekében mindösszesen három másodperc lehet a labdabirtoklás. Szándékos szabálytalanság, durvaság, helyzetekkel való visszaélés büntetést von maga után.
A szabályok nem bonyolultak, és van, amire nagyon odafigyelnek a meccsek bírái: személyi hibát követ el az a játékos, aki szándékosan akadályozza ellenfelét, s arra törekszik, hogy kárt okozzon annak védőborításában, kísérletet tesz a rivális hajó elsüllyesztésére, és nehezíti a vízbe kerülő ellenfél újbóli játékba állását, továbbá az úgynevezett merőleges ütközés sem megengedett.
Döntetlen esetén a játékot az első gólig folytatják, s ha végül a megszabott időintervallumon belül egyik csapat sem szerez gólt, akkor a versenysorozat mérkőzésein meglévő jobb gólarány dönt, s ha még ez sem hoz döntést, akkor pénzfeldobással határozzák meg a végeredményt – na persze amíg egy csapat eljut ilyen szintre, rengeteget kell lapátolni, és a szikrázóan kemény ütközetekre képes ellenfelek között valahogy a hajóban maradni.
A világ sportja sorozat eddigi részei
– Kalari: négyezer éves önvédelmi sport
– Látványos passzok és gólok – lóhátról
– Népszerű nép játék volt egykor a magyar méta
– A tarahumara csodafutók titka évszázadok óta megfejthetetlen
– Az ökölszabály: egy pattanás után ütni kell!
– Krikett, avagy a játék, amihez egy élet sem elég
