A Bristoli Egyetem munkatársai által készített tanulmány kiemeli, 6 és 11 éves kor között jelentősen csökken a gyerekek fizikai aktivitása. A szakemberek összesen 2000 délnyugat-angliai iskolás gyermeket vizsgáltak. A kísérlet során a gyerekek gyorsulásmérőt viseltek, amely mérte, mennyi időt töltenek különböző intenzitású mozgással, a mérsékelten intenzívtől egészen a teljesen intenzívig.
Mint ismert, a szakemberek ajánlása szerint 5–17 éves kor között napi egyórányi mérsékelten intenzív vagy intenzív testmozgás szükséges. A vizsgálat kimutatta, míg az elsősök 61 százaléka teljesítette az ajánlást, a hatodik évfolyamban már csak 41 százalék. Lányok esetében – és ez a meglepőbb – az elsősök alig több mint fele mozgott napi egy órát, a hatodik osztályba kerülve ez az arány azonban már csak 28 százalék.
Számos szakértő egyetért, hogy gyermek- és serdülőkorban a hosszas ülőtevékenység és mozgásszegény életmód kialakulásában nagy szerepet játszik a túlzott képernyős tevékenység: a számítógépezés, a tévézés és a mobilozás.
„A legfontosabb a példamutatás – felelte Palatinusz Tünde korábbi fitneszvilágbajnok. – Ha a szülők aktív életet élnek, a gyerekeknek természetes lesz a testmozgás. Erőszakkal semmit sem érhetünk el, sok szülő esik abba a hibába, hogy olyan sportot akar a gyerekére erőltetni, amelyet nem szeret. Bort iszik és vizet prédikál, aki úgy akarja rávenni gyermekét a sportolásra, hogy ő maga semmit sem mozog. Ha el akarjuk érni, hogy gyermekünk kevesebbet tévézzen és mobilozzon, ugyanakkor többet mozogjon, nekünk, szülőknek is életmódot kell váltanunk.”
A kutatás során a szakemberek vizsgálták még, hogyan változik a testtömegindex (BMI) a gyermekeknél. Az eredmény megdöbbentő: míg a kicsik 10 százaléka volt – nem öröklött betegségből fakadóan – túlsúlyos, a 10-11 éves korcsoportban már minden második gyermeket érintett a probléma. Márpedig valószínűsíthető, hogy aki kiskorában súlyfelesleggel bajlódik, serdülőkorában, majd később felnőttkorában is ezzel a problémával küzd.
„A túlsúly növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, mint amilyen a kettes típusú cukorbetegség vagy a később kialakuló magas vérnyomás – kezdte Jeremy Pearson professzor, az Alapítvány a Szívért (British Heart Foundation) brit szervezet képviselője. – Fontos ugyan a rendszeres és megfelelő fizikai aktivitás, de nem elegendő a probléma megelőzéséhez. A szülőknek korlátozniuk kell gyermeküket, hogy egészségtelen ételeket fogyasszanak, és gátat kell szabnunk a gyorséttermek hirdetéseinek is.”
A túlsúllyal kapcsolatban Palatinus Tünde a korai megelőzés és a szülők szerepét emelte ki.
„Utolsó utáni pillanat, amikor túlsúlyos gyermekünket rá szeretnénk venni a testmozgásra. Óvodás korban kell sokat mozognunk a gyerekekkel, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy sportágat kell választanunk nekik. A mozgásra nevelés mellett legalább annyira fontos a helyes étrend. Nem kell diétázniuk, de meg kell tanulniuk, mit jelent az egészséges és jó minőségű táplálkozás, ehhez pedig megint csak a szülők szolgálhatnak példaképként.”
A BMI-index egy statisztikai mérőszám, amely az egyén testmagasságának és tömegének arányát méri. Kiszámítása során a kilogrammban megadott testtömeget osztják a méterben mért testmagasság négyzetével.
| Testtömegindex (kg/m²) | Testsúlyosztályozás |
| < 16 | súlyos soványság |
| 16 – 16.99 | mérsékelt soványság |
| 17 – 18.49 | enyhe soványság |
| 18.5 – 24.99 | normális testsúly |
| 25 – 29.99 | túlsúlyos |
| 30 – 34.99 | I. fokú elhízás |
| 35 – 39.99 | II. fokú elhízás |
| ≥ 40 | III. fokú (súlyos) elhízás |
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM
