A köleskása kölespehelyből készül, amely a bioboltok többségében beszerezhető. Elkészítése a zabkásához hasonló, készíthető tejjel, növényi itallal és vízzel is, utóbbiakkal tejallergia és laktózintolerancia esetén is fogyasztható. A köles ízvilágában jól harmonizál a gyümölcsök és olajos magvak többségével, a késő őszi, téli időszakban különösen illik hozzá a mazsola, az aszalt szilva, a gesztenye, fűszerek közül a narancshéj, vanília és fahéj. A köleskása édesítésére használhatunk mézet, szénhidrát-anyagcserezavar esetén pedig (cukorbetegség, várandóssági cukorbetegség, inzulinrezisztencia) az eritrit, a xilit vagy a mesterséges édesítőszerek kerülnek előtérbe. Természetesen a gyümölcsök, aszalt gyümölcsök édesítő ereje is elegendő lehet a kellő íz eléréséhez.
A köles – ez a pici és sárga színű golyó – nem tartozik ugyan a legnépszerűbb gabonafélék közé, pedig tápértékben gazdag és ízélményben is különleges.
A natúr, főzni való köles energia- és szénhidráttartalma a többi gabonáéhoz hasonló, 370 kcal energia és 70.5 gramm szénhidrát található100 grammban. Okkal mondhatjuk táplálónak, ugyanis B-vitamin-tartalma mellett a mangán-, a réz- és vastartalma is kiemelkedő. Jelentős rosttartalma a normál bélműködés és vércukorszint fenntartásában segíti szervezetünket, így rendszeres fogyasztása mindenképpen javasolt.
Érdemes tudni, hogy a túró mellett a köles a másik metioninban dús nyersanyagunk. A metionin nevű esszenciális aminosav a máj regenerációjában tölt be fontos szerepet. Az aminosav attól esszenciális, hogy szervezetünk nem képes előállítani, bevitelét táplálékkal kell biztosítani. Így tehát például egy túrótöltelékes, kölesliszt hozzáadásával készített palacsinta vagy pite amellett hogy ízletes, még májvédő hatású is. Mindamellett a köles gluténmentes gabona, így a cöliákiások étrendjébe is bátran beiktatható.
Biztosra menve, a termék csomagolásán minden esetben javasolt megkeresni a gluténmentességre utaló szimbólumot vagy feliratot, hiszen a feldolgozás során megnő a keresztszennyeződés esélye.
A kölespehely mellett a natúr, főzni való kölest és a köleslisztet is könnyedén használhatjuk ételkészítésre más, gluténtartalmú gabonaipari termék helyett. Természetesen nem csak a lisztérzékenyeknek javasoljuk a fogyasztását. A kölessel készített vagdalt vagy rakott étel ugyanolyan tápláló, mint a hagyományos recepttel készített változat. Ma már köleslisztből készített tésztákat is vásárolhatunk, ezek főzési ideje például rövidebb is a hagyományos tésztákénál. Lisztkeverékek részeként a köleslisztből finom pogácsát, piskótát, muffint, palacsintát, gofrit, meg sok minden mást is tudunk készíteni, a natúr kölesből készített kölesfelfújt szilvalekvárral tálalva pedig isteni finomság az édesszájúaknak.
Összességében tehát a köles értékes gabona a szabadidő- és versenysportolók étrendjében, lassan felszívódó szénhidráttartalma – a többi gabonaféléhez hasonlóan – a szénhidrátraktárak feltöltésében és a lassabb energiaszolgáltatásban nyújt segítséget. Jelentős tápanyag- és rosttartalma a szervezet optimális működéséhez is hozzájárul. Indítsd a napot legközelebb te is egy minden jóval feltuningolt köleskásával!