A magyar lakosság harmada (33 százalék) végez kisebb-nagyobb gyakorisággal intenzívebb testmozgást. Közülük is a többség heti két-három alkalommal szánja rá magát arra, hogy sportoljon – világít rá a hazai sportolási szokásokra a legutóbbi Eurobarometer-felmérés, amely az európai uniós országokban élők sport- és fizikai aktivitásait vizsgálta.
Akik semmilyen testmozgást sem végeznek, elsősorban az időhiányra hivatkoznak, illetve őszintén bevallják azt is, hogy nem érdekli őket, nem éreznek motivációt ahhoz, hogy elkezdjenek sportolni. Mindezek mellett csupán a megkérdezettek 11 százaléka vallotta azt idehaza, hogy azért sportol, mert örömét leli benne.
A többi EU-s országban ez a mutató 30 százalékon áll, amit nálunk is el kellene érni mielőbb.
Ebben az attitűdváltásban is segíthet a Budapest 2019 Európa Sportfővárosa idei programsorozata, amelynek révén a fővárosiak számos mozgásformát, sportot kipróbálhatnak. A Sportfőváros-évad részeként az érdeklődők, sportolni vágyók legközelebb február 23-án, a Testnevelési Egyetem Tárt Kapus program elnevezésű, ingyenes rendezvényén kaphatnak bővebb tájékoztatást a sportolási lehetőségekről, ahol fittségi mérésekkel, az egészséges életmóddal összefüggő előadásokkal, tanácsadással várnak mindenkit.
„A WHO ajánlása szerint tizennyolc éves kor felett legalább két és fél órás alacsony vagy minimum hetvenöt perces magas intenzitású tréninget kellene hetente elvégezniük az embereknek, hogy karbantartsák a testüket, megőrizzék a fizikai kondíciójukat. Ezt a szintet ma még Magyarországon az európai átlagnál kevesebben teljesítik, de az mindenképpen pozitív fejlemény az elmúlt évtized trendjeit figyelve, hogy ha lassan is, de nő azoknak a száma, akik kipróbálnak különböző szabadidős sportokat” – mondta Dr. Lacza Gyöngyvér, a Testnevelési Egyetem docense az Eurobarometer adatait elemezve.
A szakember ugyanakkor két veszélyre is felhívja figyelmet. Egyrészt aggasztónak tartja, hogy hazai lakosság 75 százaléka, azaz a döntő többség legkevesebb 2 és fél, de sokan – extrém módon – 8 és fél óránál is többet ülnek egy nap. Az ülő munkavégzéssel alapvetően semmi gond sem lenne, ha azt mindenki kompenzálná az egészséges életvitelhez szükséges és rendszeres mozgás beiktatásával, elsősorban a jó levegőn.
Dr. Lacza Gyöngyvér úgy látja, hogy az ülőmunka ideje várhatóan a jövőben sem fog csökkenni, viszont ha a mozgás kimarad az emberek életéből, az az idő előrehaladtával egyre nagyobb bajt okozhat, állapotromlást eredményezhet.
Az sem szerencsés tendencia a Testnevelési Egyetem docense szerint, hogy a magyar emberek, az uniós trendekkel ellentétben, jobban szeretnek otthon sportolni (59 százalék), mint ellenőrzött körülmények közt egy edzőteremben vagy éppen egyesületben (20 százalék). Erre azért tekint rizikóként, mert aki úgy edz, hogy közben nem konzultál szakemberrel, az vélhetően nem éri el a maga elé célként kitűzött eredményt, sem fizikailag, sem mentálisan. Emiatt könnyen lemorzsolódhat, kedvét vesztheti, és teljesen felhagyhat a sportolással.
Javasolt az edzői felügyelet és a tudatos tervezés (Fotók: AFP)
„Az edzői tanácsadásnak, a fejlődés nyomon követésének kiemelt szerepe van a motiváció megőrzésében, hogy a sportolás élménnyé váljon, és beépüljön a mindennapokba” – foglalta össze Dr. Lacza Gyöngyvér, aki szerint a Budapest 2019 Európa Sportfővárosa programsorozat ebben az évben sokat segíthet abban, hogy – első körben a fővárosban – változást lehessen elérni a hazai sportolási szokásokat befolyásoló motiváció terén (a testmozgást illetően az országos adatokhoz hasonlóak az arányok a budapestiek körében is).
Az egyik legfontosabb feladat, hogy a helyes sportolás módjait megismerjék az emberek, továbbá tágabb képet kapjanak arról, hogy milyen sportokat lehet különösebb előkészület, befektetés nélkül elkezdeni. Ennek érdekében szervezik meg február 23-án, szombaton a Budapest Sportfőváros programsorozat első, ingyenesen látogatható lakossági szabadidősport- és életmód-konferenciáját, a Testnevelési Egyetem Tárt Kapus programot, amelyen elméleti és gyakorlati szakemberek segítségével bárki információkat kaphat az egyesületi és egyéni sportolási lehetőségekről, mindezek mellé részletes táplálkozási, pszichológiai, egészségügyi tanácsadással egybekötött előadásokat is meghallgathat.
Ugyanennek a programnak a keretében a Budapest Sportfőváros évad idei nagy eseményeiről is bővebb szó esik, a Szenior életmódváltó nap programjaitól kezdve, a spinning- és jógarekord-kísérleten át a Nordic walking napig vagy az Ötpróba Mozgalom által szervezett, kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgató eseményekig.
A Budapest 2019 Európa Sportfővárosa programsorozat fő támogatója a Mol. A vállalat 2018 nyarán kötött stratégiai együttműködést a fővárosi önkormányzattal, amelynek többek között a sport támogatása is része volt. A Mol szívén viseli a hazai sport ügyét: a csapatsportok támogatása, egyéni versenyzők és fiatal tehetségek segítése mellett olyan világesemények mellé is odaállt nemzeti szponzorként, mint a 2017-ben szintén budapesti központtal megrendezett 17. FINA-világbajnokság.
Budapesten télen is meg lehet találni a módját a szabadtéri sportolásnak (Fotó: MTI)
