Nico Broekhuysen holland testnevelő tanár svédországi tanulmányútja során megismerkedett a svéd eredetű rinkboll játékkal, majd hazatérve kifejlesztette és életre hívta a korfballt, amely hollandul kosárlabdát jelent. Tanítása során olyan elképzelése volt, hogy fiúkat és lányokat ötvözve alakítson ki közös labdajátékot. Sikerrel járt. Hamar megalkotta a játékszabályokat, és népszerűvé is vált az új sportág, olyannyira, hogy manapság már hatvankilenc országban játsszák – Magyarországon is, mi több, szép számú korfballcsapat működik hazánkban. Ha röviden foglalnánk össze játék alapvetéseit, akkor egy 40×20 méteres pályát kell elképzelnünk, továbbá nyolc játékosból (négy férfi, négy nő) álló csapatokat.
A cél az, hogy a csapatok a labdát a pálya végén elhelyezkedő 3.5 méter magasan lévő fonott kosárba juttassák, úgy, hogy a játék során mindenki passzol, és a két térfélen két férfi és két női játékos helyezkedik el.
Védekezésnél férfi csak férfi ellen küzdhet, és ugyanez vonatkozik a női játékosokra is. Nyilvánvalóan az a csapat nyer, amelyik több pontot szerez kosárra dobásából.
A játékosok a labdával nem futhatnak, és csak úgy ugorhatnak, hogy ugyanabba a pozícióba kell visszaérkezniük. Mozgás közben a korfballos azonnal továbbíthatja a labdát, amely a játék jellegéből adódóan sajátosan van kiképezve. Labdabirtoklás esetén tilos helyet változtatni, pattogtatni. A védekezőzónából nem lehet kosárra dobni, illetve lehet, de az a kísérlet nem lehet eredményes. Ha a védő közelebb van a kosárhoz, mint a támadó, akkor a dobás szabálytalan. Büntető – két és fél méteres távolságra a kosároszloptól – akkor jár a támadó csapatnak, ha a pontszerzési lehetőségét szándékosan akadályozzák, a játékost ellökik, ha a támadót szabálytalanul tartották fel.
A kosár azonos színű, legtöbbször sárga, míg a tartórudak hengeresek, fából vagy fémből is készülnek és a talajba rögzítik. A játékkezdés során a hazai csapatot részesítik előnyben, ők indítanak kezdődobással, és azt is eldönthetik, melyik térfél irányába játszanak (semleges helyszínen pénzfeldobással történik a választás). A mérkőzés harmincperces félidőkből áll, öt- vagy éppen tizenöt perces szünetekkel. A csapatok pontot akkor érnek el, ha a labda teljes terjedelmével szabályosan áthalad az ellenfél kosarán.
Nincs pont, ha a támadó játékos szabálytalanságot követ el, ha a labda a kosáron alulról felfelé halad át (és azon keresztül esetleg vissza is esik), ha játékvezető a sípjába fújt – kivéve akkor, ha a szabálytalanságot a védőjátékos követte el, és a labda már a sípszó előtt elhagyta a támadó kezét.
A korfball élvezetes, remek sportág, s mivel manapság az iskolák szinte kivétel nélkül koedukáltak, ez játék kitűnő választás.
Fotók: wikipedia
A VILÁG SPORTJA SOROZAT EDDIGI FEJEZETEI
– Ha magyar sport lenne, gyeptekének nevezhetnénk
– A lacrosse csak azoknak való, akik tűrik a fájdalmat
– Bud Spencer nagy dobása: amikor a fal adta a másikat…
– Megunhatatlan játék a védések és gólok bűvöletében
– A mancsozóbot legendája: böjti udvarlás sportosan
– Halálos játék Mexikóban a szent labdával
– Mesteri dárdavetők: hibátlan célzás a kókuszdióra
– Magyar virtus: finoman eldobott böltetőpálca
– A tánc, a harc és a sport pazar művészete: capoeira
– Az elfeledett guncsa: vigyázat, sérülésveszélyes sport!
– Disznóbendő-rugdosástól az Európa-bajnokságig
– Eszkimó hagyatékból született a harcos kajakpóló
– Kalari: négyezer éves önvédelmi sport
– Látványos passzok és gólok – lóhátról
– Népszerű nép játék volt egykor a magyar méta
– A tarahumara csodafutók titka évszázadok óta megfejthetetlen
