Önmagában az, hogy hány kilót mutat a mérleg, még nem sok mindent jelent, hiszen az sem mindegy, hogy milyen magasak vagyunk. Egy 80 kilós ember lehet ugyanúgy sportos és makkegészséges, mint kórosan elhízott. Előbbi esetben tételezzük fel, hogy 189 cm magas és izmos testalkatú, utóbbi esetben pedig csupán 163 cm magas és máris túlsúlyosnak tekinthető. A jelentős túlsúly rengeteg egészségügyi kockázatot rejt magában, de ezt bizonyára te is tudod.
Az ideális testsúly meghatározása
A WHO által is használt BMI (Body Mass Index, azaz testtömegindex) a legegyszerűbb és legelterjedtebb mérőszáma annak, hogy testsúlyunk – magasságunkhoz viszonyított arányával – mennyire közelíti meg az ideálist. Segítségével gyakorlatilag azonnal kideríthetjük, hogy mennyi lenne a tökéletes testsúly, amit el kellene érnünk ahhoz, hogy hosszú távon is egészségesek maradjunk. Ez a testtömegindex-számítás szerencsére nem igényel bonyolult szaktudást vagy matematikai képleteket, viszonylag egyszerű és gyors módszer. Nézzük is meg!
Fotó: Shutterstock
A testtömegindex-kalkulátor
A BMI-mutató kiszámításához csupán két paraméterünkre lesz szükség: ez a súlyunk kg-ban és a magasságunk méterben megadva. Utóbbinál fontos, hogy ne centimétert használjunk, mert értelmezhetetlen eredményt fogunk kapni (azaz, ha 178 cm magasak vagyunk, akkor 1,78-at használjunk a számítás során).
Maga a testtömegindex-számítás viszonylag egyszerű, mivel csak egy osztást és egy négyzetre emelést igényel. Végezzük el az alábbiak szerint és néhány másodperc múlva meg is fogjuk kapni a BMI-indexünket:
1. A kg-ban megadott testsúlyunkat osszuk el
2. A méterben megadott magasságunk négyzetével
Hogy még egyszerűbb legyen, nézzünk meg egy konkrét példát! Tegyük fel, hogy egy 178 cm magas és 72 kilós embernek szeretnénk megkapni a testtömegindexét.
A képlet szerint tehát így néz ki a matek: BMI = 72/1.782
22.72-t fogunk kapni eredménynek, ha mindent jól csináltunk (gyengébb matekosok kedvéért, az 1.78 négyzete 1.78*1.78, azaz 3.1684). Ez lesz a BMI-index, amit kerestünk.
A számítással tehát megvagyunk, kaptunk egy számot, ami valószínűleg valahol 16 és 50 között található. Ha nem ennyi, akkor vagy nagy a baj, vagy valamit elszámoltunk.
Hogy ezt a számot értelmezni is tudjuk, mutatjuk a BMI-index értékelését, amit táplálkozáskutató szakemberek alakítottak ki annak érdekében, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy jelenlegi testsúlya hogy viszonyul az ideálishoz. (Egy fontos zárójeles megjegyzés: ez a kalkuláció a felnőtteknek ad csupán támpontot, gyerekek és idősek esetében némileg másképp kell számolni, de az egy másik cikk témája.)
A BMI-index osztályzása alapján 8 csoportot különböztetnek meg, nézd meg, hogy a tiéd melyikbe tartozik:
16 alatt: súlyosan soványság
16–16,99: mérsékelt soványság
17–18,49: enyhe soványság
18,5–24,99: ideális testsúly
25–29,99: túlsúlyos
30–34,99: I. fokú elhízás
35–39,99: II. fokú elhízás
40 felett: súlyos (III. fokú) elhízás
Mutatunk egy kalkulátort, amivel jelentősen megkönnyítheted a számolgatást, és csúszkák segítségével pillanatok alatt kiderítheted azt is, hogy hány kilótól hány kilóig mutathat a mérleged ahhoz, hogy testsúlyod még az ideális kategóriába essen: Testtömegindex – BMI számítás. A tiéd mennyi?
Ha a kiszámolt testtömegindexed jelentősen eltér az ideálistól, a fenti kalkulátor gyorsan segíteni tud abban, hogy hány kilót kellene híznod vagy fogynod ahhoz, hogy ez újra a normális kategóriába essen.
Fotó: Shutterstock
Mennyire szabad ezt komolyan venni?
A válaszunk egyszerű. Az eredmény komolyan vehető, azonban azt látnunk kell, hogy az egyenlet eléggé le van egyszerűsítve és számos egyéb tényezőt nem vesz figyelembe, hiszen csak a súlyra és a magasságra koncentrál.
Többek között például nem számol a kitöltő életkorával. Fentebb említettük, hogy ez csak felnőttek esetében ad megfelelő értéket, gyerekek és idősek számára gyakorlatilag használhatatlan.
Az általános egészségi állapotod, a közérzeted, a testalkatodra jellemző izomtömeg, a genetika és a testedben található vízmennyiség aránya mind-mind olyan fontos szempont, ami a kalkulációban nem szerepel, pedig befolyásolhatja az eredményt.
Mondunk egy példát. Egy harmincas éveiben járó, napi rendszerességgel testmozgást végző és jelentős izomtömeget magára építő sportoló magasság/testsúly aránya nem hasonlítható össze egy közel ötven éves, ülőmunkát végző, cukorbetegséggel élő emberével, még akkor sem, ha mindkettejük testtömegindexe megegyezik. Vagy ha valaki már 55 éves, de maratonit fut évente többször. Más elvárások jellemzik őket, ezért ilyen formában ez a kalkuláció nem ad segítséget számukra.
Összegzés
Használd a BMI-kalkulációt úgy, mint egy iránytűt, de mindig az életvitelednek megfelelően értékeld. Te vagy az egyetlen, aki tudja, milyen a közérzete, hogy érzed magad a bőrödben, van-e olyan genetikai vagy egészségügyi probléma a háttérben, amire figyelned kell.
Egy dolog azonban minden esetben fontos, ha rászánod magad, hogy a fenti kalkuláció szerinti testsúlyt elérd: mértékletes, változatos, egészséges étkezésre és aktív fizikai mozgásra van szükséged. Ez független minden mástól.
(x)
