A Formula–1-es idény decemberben véget ért, a pilóták a február végén induló tesztelésig nem ülnek autóba. Aki azt gondolja, hogy ez a két hónap kizárólag a kikapcsolódás és lazítás ideje, téved. Biztosak lehetünk benne, hogy a napokban kivétel nélkül az összes versenyző kőkemény edzésmunkának látott neki, hogy fitten várja a 2022-es idényt.
Bár a Formula–1-es pilóták „csak” ülnek az autóban, igenis muszáj dolgozniuk, hogy testüket a lehető legjobb formába hozzák, és úgy is tartsák az év során. Manapság már kiemelkedő sportolói tulajdonságok nélkül senki sem lehet a sorozat szereplője.
Egyrészt szükségük van izomerőre, hogy autóikat a gyorsításkor, fékezéskor és kanyarodáskor rájuk ható erők mellett is pontosan tudják irányítani, erős izomzatuk megvédi a csontjaikat (elsősorban a gerincoszlopot és a bordákat) az olykor 5-6 G erőhatásoktól, ami menet közben éri őket. A kar és láb mellett kiemelten fontos a hát-, mell- és nyakizom jó erőben tartása, kanyarodáskor nem ritkán 35-40 kilogrammosnak érzi a fejét a pilóta.
Ezeket az erőhatásokat egy átlagember egy-két percig is nagyon nehezen viselné el, de nekik másfél-két órás versenyen kell a legmagasabb szinten teljesíteniük.
A balesetek során ható erőkről nem is beszéltünk, pedig versenyhétvégénként egy-két falnak csapódás biztosra vehető, mégis nagyon ritkán szenved csonttörést a versenyző. Ez az egyre biztonságosabb autók és biztonsági intézkedések, védőkorlátok mellett a pilóták edzettségének is köszönhető.
Fontos a kardioedzés, az F1-es versenyzők fittségét mutatja, hogy nyugalmi állapotban percenként mindössze 40-et ver a szívük, de versenyzés közben ez 160-180-ra is emelkedik, sőt elérheti a 200-at. És ezt a rugalmasságot szintén több mint egy órán át kell elviselniük, a verseny alatt normál esetben nincs félidő vagy pihenő, akár 1200 alkalommal kell a fékre, illetve a gázpedálra lépni 80 kilogrammnak megfelelő erővel, a test ráadásul extrém időjárási körülmények között 50-70 fokos pilótafülkébe van zárva, jelentős a folyadékveszteség.
A versenyzők testtömegüktől függően korábban 5-6 kilogrammot fogytak egy futam alatt, de ez az érték a tudatos edzésmunkának, a rendkívüli fittségnek és a rendszeres folyadékpótlásnak köszönhetően napjainkra 3-4 kilogrammra csökkent.
S miközben a versenyzőnek erősnek és kitartónak kell lennie, a lehető legalacsonyabb testsúllyal kell autóba ülnie. Hiába szabtak meg minimális súlyt a szabályokban, az autó akkor a leghatékonyabb, ha a benne helyet foglaló pilóta tömege a lehető legalacsonyabb, és az így nyert kilókat az autó megfelelő kiegyensúlyozására a mérnökök tetszés szerint oszthatják el a jármű különböző pontjain.
A mentális felkészültséget sem becsülhetjük le, sőt! Az autókat az összes F1-ig jutó versenyző el tudja vezetni, de más a célig eljutni és más megnyerni egy futamot vagy a világbajnokságot.
A folyamatos koncentráció mellett mindig szükség van a lelkierőre, amivel el lehet viselni a versenyzőkre nehezedő nyomást, az állandó szócsatákat és egyéb politikai küzdelmeket.
A megfelelő pillanatban higgadtnak kell maradni, a másikban pedig támadni, kihasználni a másik megingásait.
Erre is tudatosan készülnek, a téli és idényközi edzésmunka nemcsak a test, hanem a lélek formában tartását is célozza. A futás, kerékpározás és konditermi edzés mellett szinte az összes versenyző felkészüléséhez hozzátartozik a jóga, valamint olyan szabadidős sporttevékenység, amely kitisztítja a fejüket és felkészíti őket a mentális megpróbáltatásokra.
Az 1980-as évekig is mindenki tisztában volt a fittség fontosságával, de a minden részletre kiterjedő tudatos edzésmunkát Ayrton Senna és Alain Prost kezdte el hangsúlyozni, és Michael Schumacher emelte még magasabb szintre. Ma már minden pilótával külön személyi edző foglalkozik, kidolgozva a részleteket a napi edzésmunkától az étrendig.
A következő hetekben külön cikkben térünk ki az F1-es pilóták napi edzésprogramjára és étrendjére is.
Fotók: AFP
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
