„Vérünk kilencvennégy százaléka víz, testünknek pedig a hatvanöt százaléka tartalmaz vizet. Normális testműködés során két-három liter folyadékot vesztünk naponta. Testmozgás közben elengedhetetlen, hogy pótoljuk az eltávozott folyadékot, különben a teljesítményünk és a közérzetünk is romlani fog. Semmikép sem szabad megvárni a vészjelzést, azaz a szomjúságérzetet! Minden olyan esetben, amikor az energiaigény nő, akkor ezzel arányban a folyadékigény is növekszik” – tudtam meg Török Evelintől.
Az edzőként és táplálkozási tanácsadóként dolgozó székesfehérvári hölgy kifejtette, hogy a folyadékot folyamatosan pótolni kell, mert távozása a szervezetben kiszáradást okoz. Az anyagcsere és a testhőmérséklet-szabályzás fontos eleme a víz.
A folyadék eltávozhat:
– a vizelettel: ha egészségesek vagyunk, akkor kb. másfél liter vizelet távozik belőlünk naponta, valamint a széklettel további fél-egy dl.
– a légzés során: bármennyire is furcsa, de ha csak lélegzünk, már azzal is vizet vesztünk. Ennek mennyisége kb. 2–3 dl.
– a bőrön át: ha semmilyen szélsőséges hatás nem ér bennünket, akkor kb. fél litertől szabadulunk meg minden nap. Nézzük az extrém terhelést, például a nehéz fizikai munkavégzést, ide sorolva a sportot is: ekkor a test akár további egy litert is képes még leadni. Ugyanez jellemző a betegség (például hasmenés) vagy extrém hőség esetén is.
„A férfiak és nők között folyadékbevitel szempontjából van különbség. Ugyanúgy külön csoportot képeznek az idősek és a gyerekek – mondta a szakértő – Az optimális folyadékbevitel 65 év felett még inkább sarkalatos pont, hiszen súlyos problémák forrása lehet, úgymint: nem megfelelő vérnyomás, vesekő, szájüregi betegségek, agyi kapacitás csökkenése, székrekedés. Azt szoktam mondani, hogy tíz kilogrammonként négy deciliter víz fogyasztása az optimális naponta. Időseknél pedig ez két-két és fél literre változik naponta – súlytól függetlenül.”
Ha a kiszáradás súlyos, és nem kapunk orvosi segítséget, akár halálos kimenetelű is lehet. A sötét vizelet és a szomjúság az első jele annak, hogy azonnali folyadékpótlásra van szükség!
Ha szédülést, fejfájást érzékelünk, ha kiszáradt a szemünk és a szánk, ha kábultság, fáradtság tör ránk és/vagy kevés vizeletet produkálunk, akkor még orvosi segítség nélkül javíthatunk a helyzeten. Ha nem foglalkozunk a problémával, akkor az egy idő után kóros vesegondokhoz, vesekőképződéshez vezethet, illetve májkárosodás, ízületi fájdalmak, koleszterinproblémák, székrekedés is felléphet.
E téma kapcsán szót kell ejtenünk a hipervolémiáról is, mely egy olyan állapot amikor túl sok folyadék található a vérben. Enyhébb hipervolémia fordulhat elő például akkor, ha hormonális változásokat követő étkezésen vagyunk túl vagy sok nátriumot fogyasztunk. Ez rendszerint magától helyre is áll. Hipervolémia során a szervezetnek gondja van a nátrium és a víz szabályozásával. Érdemes egyes gyógyszerekre is odafigyelni, hiszen azok is befolyásolhatják e folyamatokat.
Török Evelin tapasztalatból tudja, milyen fontos a megfelelő folyadékbevitel
Nézzük meg a másik végletet is, amikor túl kevés a vérben a folyadék. Ennek a neve hipovolémia, amely különböző rendellenességek és betegségek következtében is kialakulhat, illetve bekövetkezhet akkor is, ha túl keveset iszunk vagy ha nagyon verejtékezünk.
„Én mindig felhívom a sportolni vágyók figyelmét arra, hogy csakis folyadékkal érkezzenek edzésre – mesélte Evelin. – Egyszer volt egy idős hölgy, aki hiába hozott magával folyadékot, nem kortyolgatta. Olyan hatvan év körül lehetett. Egy idő után észrevettem rajta, hogy lassul a beszéde és kezd dekoncentrált lenni. Egyből tudtam mi a baj, amikor a teli üveg vízre pillantottam. Leültettem és adtam neki inni. Elég gyorsan »életre kelt«, ami bizonyítéka annak, hogy a vízhiánnyal igenis foglalkozni kell!”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
