Sokan munka, család, gyereknevelés mellett is rendszeresen sportolnak – nem hiába mondják, a hősök köztünk járnak. Ugyanakkor vigyázni kell, nehogy a hősiesség hősködésbe csapjon át, amikor betegen sem akarjuk kihagyni az edzést.
Az elmondhatatlanul sok hasznos következményén túl a sportolás segít megelőzni a megfázásokat is. A szakemberek szerint a heti ötszöri, legalább harmincperces, közepesen intenzív mozgás még segít is elkerülni a felső légúti fertőzéseket. Az évszakhoz képest szokatlan, furcsa ingadozásokat mutató, november elején tavaszi hőmérsékletet hozó időjárásban azonban nehéz megúszni a megfázást.
Ha pedig betegek vagyunk, akkor ne sportoljunk!
Ha a náthát nem kíséri torokfájás, rossz közérzet és főleg láz, érdemes beiktatni egy-egy sétát, és a nordic walkinggal sem muszáj felhagyni. Az ennél intenzívebb, megerőltetőbb mozgás azonban káros a szervezetnek, ezért kerüljük.
Az pedig alapvetés, hogy lázzal nem sportolunk: a láz miatt egy hétig mindenképpen érdemes távol tartani magunkat a mozgástól.
A biológiai háttere ennek – ahogyan a webbeteg.hu írja –, hogy a sport elősegíti a vírusok terjedését a szervezetben, amelyek legrosszabb esetben a szívet is veszélyeztethetik, gyulladást okozhatnak. A legyengült immunrendszer a vírusfertőzés miatt fokozott működésbe kezd, viszont ebben az állapotban valójában nem tudja felvenni a harcot a vírusokkal. Ráadásul ha betegen sportolunk, dupla stresszhatás éri a szervezetet – alapvetően az egészséges testnek a mozgás nem jelent stresszt, de betegen igen, és a fokozott működés is terheli.
Tévhit, hogy a betegséget elégséges mozgással ki lehet izzadni, nincs olyan adat, amely ezt alátámasztaná. Ellenben a tapasztalat amellett szól, hogy ha erősebb megfázással, lázas betegséggel küzdünk, pihenjünk, maradjunk az ágyban. Ne sportoljunk, ha fáj a torkunk, nehezünkre esik nyelni, folyik az orrunk, köhögünk.
Érdemes türelmesnek lenni, hiszen ha komolyan vesszük a betegséget, és minél többet teszünk a gyógyulásért, annál hamarabb kezdhetünk el ismét sportolni.
