1. Álgabona
A hajdina – népies nevén pohánka – nyersanyag kategóriáját tekintve „pszeudocereália”, vagyis álgabona. Az álgabonákat azért említjük mégis a gabonafélékkel együtt, mert keményítőtartalmuk magas, magjukat a gabonafélékhez hasonlóan hántolva, őrölve vagy pehelyként használhatjuk fel ételeinkhez. A hajdina mellett a köles, az amaránt és a quinoa is ebbe a csoportba tartozik.
A hajdina karakteres íze elsőre furcsa lehet, ám ha más nyersanyagokkal (gabonákkal, olajos magvakkal, gyümölcsökkel) kombináljuk, az intenzív ízt csökkenteni tudjuk.
2. Mennyi az annyi?
A hajdina energiatartalma a többi gabonafélééhez hasonló, 100 gramm 343 kcal-t tartalmaz. Energiatartalmának nagy részét szénhidráttartalma adja (71.5 g szénhidrát /100 g), amely – a keményítő miatt – lassú felszívódású. Cukorbetegség és más szénhidrátanyagcsere-károsodás esetén (pl. inzulinrezisztencia) a hajdina szénhidráttartalmával számolni kell.
3. Gluténmentes
A hajdina természetéből eredendően ugyan gluténmentes, azonban a feldolgozás során más, glutént tartalmazó gabonával szennyeződhez, emiatt fontos, hogy az erre érzékenyek kizárólag az áthúzott búzakalász jelöléssel vagy felirattal ellátott (pl. „gluténmentes”) termékeket válasszák. A „glutént nyomokban tartalmazhat” vagy a „glutént tartalmazó gabonafélét is feldolgozó üzemben készült” feliratú termékeket a cöliákiásoknak sajnos kerülniük kell. A hajdina hajdinaliszt, hajdinapehely, kása, illetve sütemény, kenyér-, péktermék alapanyag lehet.
Sütés során a hajdinalisztet érdemes más gluténmentes liszttel (pl. barna vagy fehér rizsliszt, kukoricaliszt) keverni, hogy a termék állaga a hagyományoshoz hasonló legyen.
4. Felhasználása
A hajdinagabona remek köret- és saláta-alapanyag lehet, de levesbetétként is érdemes kipróbálni, illetve vagdaltak, húsgombócok, rakott és töltött ételek összetevője is lehet. Lisztként a levesek, főzelékek sűrítéséhez, sós és édes sütemények, valamint kenyér és pékipari termékek készítéséhez is használhatjuk. Pehelyként kásák készítéséhez tudjuk használni. Ez utóbbi készítésekor például a zab- és kölespehely mellett mazsola, vanília és fahéj kíséretében adhatjuk hozzá a kásához. Többek között a franciák hajdinapalacsintája, a „galette” is hajdinalisztből készül.
5. Rosttartalom
A hajdina rosttartalma a többi gabonaféléhez hasonlítva magas. 100 grammnyi mennyisége 10 g élelmi rostot tartalmaz (a hántolt, fényezett rizs élelmi rosttartalma 4,6 g), így a rizs alternatívájaként mindenképpen érdemes az étrendbe illeszteni. A rizshez hasonlóan kétszeres mennyiségű vízzel készítve kb. 20 perc alatt tudjuk készre főzni.
+ 1. Helye az étrendben
A hajdina a szabadidős és versenysportolók étrendjébe – magas rosttartalma és lassan felszívódó szénhidráttartalma miatt – bátran beilleszthető, a cöliákiával diagnosztizáltaknak pedig kifejezetten javasolt. A hajdinaliszt felhasználásával készült kekszek edzés, verseny előtt és alatt biztosíthatnak gyors energiapótlást. Az edzés és verseny előtti 2,5–3 órában, illetve a fizikai aktivitás után elfogyasztott, megfelelő fehérjetartalmú, natúr hántolt hajdinával készült ételek pedig lassabban, egyenletesebben felszívódó energiát biztosítanak a szervezet számára.
Sportolók kedvencei sorozatunk korábbi részei:
5 érdekesség a csokoládéról
5 érdekesség a lazacról
5 érdekesség a banánról
5 érdekesség a zabpehelyről
5 érdekesség az avokádóról
5 érdekesség a túróról
5 érdekesség a gesztenyéről
5 érdekesség a chiamagról
5 érdekesség a spenótról
5 érdekesség a joghurtról
Nyitókép: Pinterest
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
