Háztetőkön ugrálnak, falakról szaltóznak, korlátok felett suhannak át – ők a parkourosok. A sport lényege, hogy A pontból a lehető leggyorsabban és a lehető leglátványosabban jussanak el B pontba különféle akadályokat leküzdve. Önfegyelem, koncentráció és nagyon sok gyakorlás szükségeltetik hozzá, míg valakiből nagyszerű parkouros válik.
Az alapokat egy francia katonatiszt, Georges Hébert tette le a Natural Method megalkotásával, majd a mai arculatát David Belle-nek köszönhetően nyerte el a kilencvenes évek végén. 2001-ben róluk készült a Yamakasi című film, amely a parkourosok igazi kultfilmje, sőt inspirációja.
„Nagyjából tizenöt-húsz éve van jelen a parkour Magyarországon” – mondja Szentváry-Lukács Vajk, a Magyar Parkour Sportegyesület elnöke, aki nyolc éve aktív tagja a magyar parkouros társadalomnak, szervezője és népszerűsítője sportágának. A figyelem középpontjába tavaly került, elsősorban a World Urban Gamesnek köszönhetően, amelyen a parkour is bemutatkozhatott. Emellett a Catch! című televíziós műsorban szerepelt Máté Áronnal, egy másik kiváló parkourossal, a Magyar Parkour Sportegyesület alelnökével.
Vajon mi visz rá egy 17 éves fiatalembert, hogy egy alig ismert sportot válasszon?
„Nagyon sok minden vonzott benne: a társaság, a kihívások, a saját határaim átlépése, a veszély, az utazások, az egész életstílus. Korábban triáloztam, de nem tudtam benne úgy fejlődni, ahogy szerettem volna, ekkor talált rám a parkour. Kipróbáltam, nagyon megtetszett, benne is ragadtam, és ez lett a szenvedélyem” – meséli a kezdetekről Vajk.
Azóta nagyot változott a világ, a magyar parkourosok is többen vannak már, sőt az idén nagyot léptek előre, amikor sikerült megnyitni Magyarország első parkourtermét, a HOP-ot, ahol végre megfelelő körülmények között lehet oktatni a jövő parkourosait.
„Sokat járunk külföldre, az ottani termeket vettük alapul a HOP elkészítéséhez. Két és fél éve kezdtünk dolgozni a terem megnyitásán Áronnal, sokáig kerestük a megfelelő helyszínt és befektetőt – válaszolta Vajk arra a kérdésre, honnan jött az ötlet. – Szerencsére tavaly sok fellépésünk volt, és a Catchben Áronék csapata győzött, így a megnyert, valamint a spórolt pénzünkből Kőbányán tudtunk egy megfelelő helyiséget kibérelni, amelyet egy hónap alatt építettünk meg, reggeltől késő éjszakáig dolgozva.”
A HOP-ot bárki szabadon használhatja, de vannak oktatások is, kezdőknek és haladóknak egyaránt. A közelben lévő iskolákba is el szoktak menni, és testnevelésóra keretében mutatják be a parkourt. Így toboroznak gyerekeket, ami sikeres is, mert amíg nyitva lehetett a terem, mindennap jött egy-egy érdeklődő.
„Egyre több tíz-tizennégy éves gyerek választja a parkourt, ami nagyon biztató – tette hozzá Vajk. – Ahhoz azonban több mindenre van szükség, hogy a sportág gyorsabban fejlődhessen. Szeretnénk fejleszteni a termet, de támogatás hiányában kicsit lassabban megy a tervezettnél. A város és az ország különböző terei, helyei viszont mindig a rendelkezésünkre állnak. De ahhoz, hogy bekerüljünk az igazi parkouros nemzetek közé, még több park és még több terem szükséges.”
Vajk legfőbb célja a parkour magas szintre emelése. A következő generációt szeretné oktatni, tagjainak versenyeket szervezni, emellett a csapatával (Spenc Team) szeretne fellépésekre, bemutatókra járni. Reméli, hogy a következő WUG-ot is Budapesten rendezik, amelyen kipróbálná magát szpíkerként, de a legfőbb cél továbbra is magyar parkourosok lehetőségeinek bővítése.
A parkour fejlődését jelzi, hogy már nemcsak életstílust jelent: saját nemzetközi szövetsége van (WFPF), valamint a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) is szakágaként ismerte el. Az idén lett volna az első világbajnokság Japánban, ám erre egyelőre várni kell.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
