Ki ne hallotta volna már tizenéves gyerekétől a kérdést: „Apa/Anya, mikor veszel nekem gördeszkát?” A gyerekek többsége mostanság négy keréken gurul az iskola felé, Budapestnek szinte nincs olyan parkja, ahol ne gyakorolnának egy-egy fineszes trükköt az ülep alá érő nadrágba bújt fiatalok, és nyilván a baleseti sebészeten is sokszor elhangzik az esetet megmagyarázó mondat: „…csak egy trükköt akartam bemutatni a lépcső korlátján.”
Nagy trükköt mutat be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is, amely a tokiói olimpia programjára tűzte a gördeszkázást.
És ennél tudatosabb döntést nem is hozhattak volna a lausanne-i székhelyű NOB-központ illetékesei, mivel a lendületes, fiatalok körében rendkívül népszerű sportággal új piacot is nyitnak maguknak.
Marketing- és reklámszempontból ugyanis jobban eladható ez a sportág, mint, mondjuk, az ókori gyökerű birkózás, a gördeszkázásra szakosodott, az eszközökre, ruházatra, életérzésre épülő cégek pedig szponzorként busás hasznot hozhatnak a NOB-nak.
Hasonló ruházat az olimpián szinte elképzelhetetlen Forrás: shutterstock
A sportág háttere és természetesen olimpiai lobbija is a deszkás sportágak bölcsőjétől, az Egyesült Államokból indult, bár tegyük hozzá gyorsan, a gördeszkások körében nem aratott osztatlan sikert a döntés, mivel a gördeszkázás „versenysportosításával” pontosan a mozgásforma lényegét veszik el. Ami éppen a szabad életérzés, az egyéni kifejezésforma. Ez a „pályán” – amely a skate-parkok mellett valójában az utca – rengeteg módon nyilvánul meg, s a sportághoz tartozó igazi underground fíling helyett most a kirakatba kerül majd a sportág.
Több országban is úgy döntöttek, ezt az életérzést nem keresztezik a verseny fogalmával, mert nem hiteles. Ezt a kifejezésformát nehéz adaptálni egy versenypályára, ráadásul az olimpiai parádé eszmeiségét, a tiszta, dopping-, pontosabban drogmentes játékokat sem tudnák garantálni, mivel a modern kori „deszkás hippik” szeretnek „belelazulni” játékaikba, s ez bizony nem fér össze a NOB által képviselt értékekkel. Elég, ha csak a snowboard olimpiai nyitányára, az 1998-as naganói játékokra emlékszünk vissza.
A kanadai Ross Rebagliati győzött óriás-műlesiklásban, ám a verseny utáni doppingteszt a THC-t, vagyis a marihuána hatóanyagát mutatta ki, s rögtön meg is fosztották aranyérmétől.
Mivel akkoriban a marihuánát nem sorolták a doppingszerek közé, a kanadai deszkás visszakapta érmét, de az eset is jól mutatta, milyen, amikor a hagyományos olimpiai sportágak sorába próbálnak egy rohamléptekkel fejlődő extrém sportágat beterelni. A – magyar fordítással – hódeszka (az elnevezésen jót kacagnak a snowboardosok) azóta már megvetette a lábát a téli ötkarikás programban. Sőt, a naganói négy versenyszám a 2018-as pjongcsangi játékokra tízre bővült. Öt férfi- és öt női számban osztottak érmeket, ami jól példázza, kidolgozott verseny- és kvalifikációs rendszerrel működőképes lehet az olimpiásítás.
A NOB számára szükséges „cool faktort” mindenképpen hozza a gördeszka is, és nyilván számos szakember dolgozik, hogy sikeresen adoptálják ezt a sportágat is. Ehhez elsőként arra volt szükség, hogy a gördeszka is betagozódjon a gurulósportok, lásd görkorcsolya, szövetsége alá, s így már Worldskate néven működik a gördeszka- és görkorcsolya-szövetség, amelyben számos szakág, például a görhoki is megtalálható.
Természetesen Magyarországon is hasonló lépésre volt szükség, hogy olimpiakompatibilis lehessen a sportág, így fuzionáltak a Magyar Görkorcsolya-szövetséggel, amelynek köszönhetően létrejött a Magyar Országos Görkorcsolya- és Gördeszkaszövetség.
„Önálló szakszövetséget létrehozni éveket felemésztő procedúra lett volna, amire a sportág nem lett volna képes. A nemzetközi mintát követve azonban meg tudtuk teremteni, hogy szövetségünk a Magyar Olimpiai Bizottság, így a NOB égisze alá is tartozzon” – mondta Kállay Márta, a szakág vezetője, aki az elmúlt egy esztendőben kidolgozta a válogatottsági rendszert a sportágban, amely az eredményességen alapult, és a Magyar Olimpiai Bizottsággal egyeztetve kiválasztották azokat a sportolókat, akik támogatott versenyzőként megkezdték a felkészülést a tokiói olimpiára.
Négy magyar fiú lehet olimpiai aspiráns
Forrás: shutterstock
„Versenyzőinknek számos kritériumnak kellett megfelelniük, az eredmények mellett például annak, hogy vállalják a makulátlanul tiszta és egészséges felkészülést az olimpiára – folytatta Kállay Márta. – Ez alapján négy versenyzőt választottunk ki, Szalontai Balázs, Petrányi Lajos, Dessewffy Marcell és Kasper Botond lehet olimpiai aspiráns. Ők vehetnek részt a 2019-ben kezdődő kvalifikációs sorozatban szereplő versenyeken.”
Hogy milyen sikerrel?
Mély szakadék nem tátong az európai és magyar deszkás sport között, versenyzőink eredményesen szerepeltek már a hagyománnyal rendelkező rangos európai versenyeken is, például a prágai Mystic Skate Kupán, a spanyolországi O Marisquinó-i világkupán vagy számos franciaországi versenyen. Sőt rendszeres visszatérői a szlovák bajnoki sorozatnak, amelyben dobogós helyeket csípnek el.
„Egy lényeges hiányosságunk, hogy nincs itthon pálya – tette hozzá a szakember. – A sportágnak nagy előrelépést jelentene, ha épülne Magyarországon fedett pálya, ahol versenyzőink rendszeresen készülhetnének.
Mert jelenleg ők az utca emberei, onnan tereljük be őket az olimpiára. A 2019-es kvalifikációs sorozatnak nagyobb eséllyel futnának neki, ha lenne hol edzeniük.
Természetesen minden támogatás jót tesz a sportágnak, így köszönjük az olimpiai bizottság és az Emmi segítségét is, mert nélkülük nehéz lett volna a kezdet. Reméljük, hazánknak hamarosan lesz egy fedett, fűtött, európai színvonalú gördeszkapályája is, s méltóan felkészülhetnek sportolóink.”
(Megjelent a Nemzeti Sport Hosszabbítás mellékletében 2018 szeptemberében.)
Januárban indul a kvalifikáció
A tokiói olimpián 80 versenyző léphet pályára négy gördeszkaszámban: 20–20 versenyző a street, 20–20 versenyző a park számban szerepelhet. A streetversenyek a gördeszkázás utcai elemeire épülnek, korlátokon, padkákon kell minél kreatívabb trükköket bemutatni. A park szám egy speciális medencében zajló verseny, amelyben különböző ugrásokat mutatnak be a deszkások.
A kvalifikációs sorozat 2019. január 1-jétől kezdődik, és 2020. május 31-ig tart, ez idő alatt kell meghatározott versenyeken pontokat gyűjteni. A rangsor alapján a legjobb 38–38 versenyző kap jogot az indulásra, a rendező ország, vagyis Japán számára 2–2 indulói hely van biztosítva. A kvalifikációs pontokat a világbajnokságon, a Pro Tour (TBD) versenyeken, az ötcsillagos versenyeken (TBD), a kontinensbajnokságokon, valamint a nemzeti bajnokságokon lehet megszerezni.
