Hétfő délelőtt üzente a Grönland kelet-nyugati átszelésére vállalkozó Rakonczay Gábor, hogy csapatával hamarosan célba ér, így lehetett miért izgulni és várni a jó híreket.
„Már csak néhány lépés a cél! Gábor és csapata jelenleg –6 Celsius-fokban gyalogol, 763 méter tengerszint feletti magasságban!” – állt a Facebook-bejegyzésben.
Aztán egy napon át kellett rágni a körmünket, vajon mi van velük, de kedd reggel jött a hír, hogy elérték a sziget nyugati partját, Kangerlussuaq városát, így sikerült teljesíteniük a kitűzött célt, keresztezték Grönlandot.
Huszonhat nap alatt 650 kilométert tettek meg hóban-fagyban
Pedig a nagyszabású vállalkozás nem indult könnyen, Rakonczay Gábor és csapata hóviharba került 2400 méteren. Három napig egy helyben rostokoltak, ezért a hátralévő távon gyorsítaniuk kellett.
Így fordulhatott elő, hogy egyik nap 35 (!) kilométert haladtak, és a tervezett ütemben teljesítették küldetésüket. Rakonczay azonban nem csak azért indult Grönlandra, hogy saját határait feszegesse.
Szeretné ugyanis felhívni a figyelmet a hatalmas sziget pusztulására, az egyre jobban zsugorodó hóval borított területekre, amit az évről évre erősödő globális felmelegedés okoz, és amit csak között összefogással oldhatunk meg.
Az első magyarok
Az 1997-es sikertelen kísérlet után Kollár Lajos és Tarjányi István, ezúttal kiegészülve Kiss Csabával, 2001. július 10-én újra nekivágott Grönlandnak, hogy keresztben átszeljék a papíron Dániához tartozó autonóm szigetet. A vállalkozás huszonkilenc napot vett igénybe, hogy 670 kilométert megtegyenek a keleti parttól a nyugatiig. Külső segítséget nem kaptak, minden felszerelésüket és élelmiszerüket egyetlen közös szánba pakolták, amelyet napi nyolc órán keresztül húztak. Kollár Lajos egyébként két évvel később Erőss Zsolttal és Mécs Lászlóval megalapította a Magyarok a világ nyolcezresein sorozatot, amely tíz éven keresztül juttatott nyolcezres csúcsokra magyar hegymászókat.
