Számtalan beszámolóban szerepelnek a koronavírus-járvány következtében átmenetileg szüneteltetett sportesemények, elhalasztott vagy véglegesen törölt versenyek. Hasonlóan nehéz helyzetbe kerültek a hegymászók és sziklamászók, akik a külföldi expedíciók helyett már a tavasszal is hazai terepeken próbáltak erőt gyűjteni, s a nyáron is legfeljebb a közeli Magas-Tátrában vagy az Alpokban kerestek mászási lehetőséget. Bár Lengyel Ferenc, a Kalifa Alpin Csapat tagja jó egy évvel korábban még a 8163 méter magas Manaszlu megmászásával próbálkozott, a határok lezárásával és a járványügyi korlátozások kiterjesztésével párhuzamosan a tavasszal új sportággal ismerkedett meg.
„A magashegyi expedíciók egy ideig biztosan szünetelnek, ezt már márciusban tudtam, ezért elkezdtem siklóernyőzni – mondta a sportember, aki 1995 és 1998 között idegenlégiósként szolgált. – Egyrészt azért választottam ezt, mert korábban a hadseregben ejtőernyős voltam, másrészt közel maradhattam a hegyekhez, amelyek annyira fontosak nekem. Így felmászhatok egy magasabb tisztásra, és az adrenalinomnak is jót tesz, amikor elrugaszkodom a szakadék felé, a szél pedig belekap az ernyőmbe.”
Elmondása szerint teljesen kezdőnek számít, s rengeteg tudást kell még elsajátítania.
„A siklóernyőzés edzésnek sem utolsó, mivel átlagosan tíz-tizenkét kilós felszereléssel mászom felfelé, a zsákban van a beülő, a főernyő és a mentőernyő is. A Pilisben vagy a Hármashatár-hegyen próbálkoztam, de legutóbb Csolnokon repültem, egyébként siklóernyőzésben nincsenek nagy lehetőségek Magyarországon. Éppen ezért, ha megfelelő tapasztalatot szereztem, nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az Alpokban vagy magasabb hegyek között is kipróbáljam.”
Persze a siklóernyőzés korántsem veszélytelen sport, a szaktudás mellett az időjárás is befolyásoló tényező, ezt kollégánk is megtapasztalta augusztusban. Az utazási magasságot jelentősen befolyásolják a légáramlatok, illetve a főváros és környékén a repülési szabályzat is korlátoz, mert a repülőgépek különböző útvonalai miatt legfeljebb 750 méterig lehet emelkedni. – vidéken akár két-háromezer méterre is.
„A kora őszi időpont a legjobb a siklóernyőzéshez, mert gyengébbek a légáramlatok, és úgymond selymesebb a levegő, vagyis ritkábbak a turbulens áramlatok. A nyáron voltam a Magas-Tátrában, hogy végre hegyet mászhassak, de éppen csak belemelegedtem, amikor ismét bevezették a korlátozásokat, ezért aztán egyelőre maradt a siklóernyőzés.”
Fotó és címlapfotó: Lengyel Ferenc/Facebook
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!