Néhány nappal ezelőtt egy francia búvár, Arnaud Jerald egy levegővétellel jutott le 112 méter mélyre, ezzel megdöntötte a szabadtüdős mélymerülés világrekordját a bi-fin, azaz a vadászuszonyos kategóriában a CMAS-szervezetnél. Mindezt három perc huszonnégy másodperc alatt, ezzel a sportág nagyágyújának számító orosz Alekszej Molcsanov 111 méteres csúcsát adta át a múltnak.
Utóbbi egyébként számos rekordot tart, az AIDA-nál például a monofines, vagyis delfinuszonyos merülésben 125 méterrel csúcstartó. Hogy mekkora teljesítmény a francia búvár rekorddöntése, egyáltalán miként kell egy ilyenre felkészülni, arról Engyel Ákost, a Freediving Hungary tapasztalt oktatóját kérdeztük.
„Rengeteg munka és edzés kell hozzá, ez nem úgy működik, hogy reggel felkelek, és eldöntöm, hogy meg akarom dönteni a rekordot – mondta lapunknak Engyel Ákos. – Egy hónap rákészüléssel ezt nem lehet megcsinálni, több hónap kemény felkészülés előz meg egy ilyen merülést, és természetesen hosszú évek tapasztalata kell ahhoz, hogy valaki egyáltalán megpróbálkozhasson ezzel.
Ez nem ugyanaz, mint száztizenegy métert úszni vízszintesen a víz alatt.
Itt van nyomás, egyenlítéstechnika, sokkal összetettebb, bonyolultabb, sok mindenre figyelni kell, ráadásul a merülés után fel is kell jönni, tehát lényegében kétszázhuszonkét méterről van szó. Lefelé ennek a nagy része zuhanás, kevés uszonyozással. Húsz-huszonöt méterig van felhajtóerő, onnantól inkább zuhan az ember, felfelé viszont pont fordítva történik. Az utolsó húsz méterig izomból kell úszni, olyan, mintha minden egyes tempó végén kicsit visszahúzna valaki.”
Engyel Ákos szerint a szabadmerülés rekordját hamarosan ismét megdönthetik
A hivatalos magyar rekord hatvanhárom méter, de edzéskörülmények között merültek már ennél mélyebbre is. Adva van a kérdés, vajon meddig lehet feszegetni a határt, meddig lehet még elmenni, pontosabban milyen mélyre lehet még merülni a sportágban?
„Nehéz ezt megmondani, de abban biztos vagyok, hogy van még ebben lehetőség – folytatta Engyel Ákos. – Láttam Alekszej Molcsanov rekordját, és hozzáértőként azt kell mondanom, hogy abban a merülésben is több volt, tud ő annál mélyebbre is menni. Tudni kell, hogy itt általában egy-egy méterekkel próbálják megdönteni a csúcsokat, mert nagyobbat szól, ha valaki mondjuk egymás után ötször rekordot dönt, mintha egyszer csinálja meg.
Ami nagy nehézség, az az időfaktor, mert körülbelül négy perc van egy ilyen műveletre, és ennyi idő alatt fel is kell érni, a kérdés tehát az, hogy a gyorsaságon mennyire lehet javítani.
Ehhez lefelé is többet kell uszonyozni, ami még kimerítőbb fizikailag. A bi-fin kategóriában egyébként százhúsz méterig biztos elmennek majd, és szerintem nagyjából egy éven belül megdől majd a mostani csúcs is, ami ettől még természetesen óriási teljesítmény.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
