„Bármit teszel is, Arnold, légy hasznos!”
Ezzel az útravalóval indított el apja Arnold Schwarzeneggert, aki megfogadta a tanácsot, és eseménydús élete folyamán három színtéren is kiemelkedőt alkotott. Nem véletlen, hogy a Netflixen a minap megjelent Arnold-sorozat is három epizódból áll, hiszen az alcímek szerint is mintha külön-külön emberről szólna a sportolóról, a színészről és a politikusról forgatott rész.
Pedig dehogy különböznek ők, nagyon is egy a három Schwarzenegger, aki mindenhol önmagát, a legyőzhetetlen osztrák, de inkább amerikai férfit akarta adni, mégpedig igen nagy sikerrel.
A lassan 76 esztendős legenda honlapunk olvasói számára elsősorban testépítő-karrierje miatt lehet érdekes, de a kezdetekhez szorosan hozzátartozik a dokusorozatban többször kidomborított két, egymástól talán nem független szál. Az egyik, hogy Arnold már egészen fiatalon ki akart törni a „semmiből”, először az aprócska szülőváros, Thal jelentette a korlátot, majd nem sokkal később már a kis közép-európai ország, Ausztria volt az, amely az öntudatra ébredő, akkor persze még nem Terminátor Schwarzenegger útjában állt. A másik pedig az apai szigor, a rendőri-katonai fegyelem meghonosítása, amely olykor a nadrágszíj kellemetlenebbik végén találta őt, de akár még az anyját is. Ez a szerencsétlen gyerekkor Arnoldot megacélozta, és egyre nagyobb kihívások felé ösztönözte – ellentétben a bátyjával, aki nem tudta elviselni a korai traumát, az alkoholba menekült, és részegen kocsiba ülve huszonévesen meghalt.
Az apja mellett két másik ember is meghatározta fiatalkori életét, de pozitív értelemben. Az egyik maga Herkules volt – pontosabban az őt többször is alakító Reg Park, profi testépítő, háromszoros Mr. Universe.
Amikor Arnold életében először egy igazi nagyvárosban, konkrétan Grazban járt, egy mozi előtt megpillantotta a büszkén feszítő görög hős plakátját, rögvest eldöntötte, ő is a félistenek sorába emelkedik.
A következő hónapokban ki sem lehetett vonszolni az edzőteremből, mindennap órákig edzett: felírta a testépítő számára legfontosabb szavakat (bicepsz, tricepsz, mell, hát), és amint végzett egy sor gyakorlattal, húzott egy strigulát, amíg be nem telt a tábla. A hadseregbe örömmel ment, hiszen csak a szolgálati idő után juthatott útlevélhez, ami az amerikai álom megvalósításához szükségesnek tűnt, és sikerült a harckocsizókhoz beügyeskednie magát. Első versenyére is katonaként ment – igaz, engedély nélkül, hiszen az alapkiképzés közben nem lehetett volna holmi testépítő-parádékra jelentkezni, ám ha már ott volt, meg is nyerte. Reg Parkkal pedig később jó barátok lettek, egy ideig Arnold a húsz évvel idősebb példaképénél lakott, és igazán furcsa volt neki, amikor egy versenyen mindketten elindultak – és legyőzte Herkulest.
A másik ember, akinek sokat köszönhet, Joe Weider. A korábbi testépítő idősebb korában már menedzseléssel, versenyszervezéssel foglalkozott, ő hívta meg Arnoldot az Egyesült Államokba. Persze a nem kicsit magabiztos osztrák úgy érkezett, hogy mindenkit legyőz, és máris verhetetlen lesz, az 1968-as Mr. Universe-versenyen mégis kikapott Frank Zane-től. A p.csába! – kommentálta a történteket Schwarzenegger, de miután lenyugodott, rábeszélte Zane-t, hogy eddzenek együtt, a jobbtól nem szégyen tanulni. Így amikor Weider meghívta az általa nem sokkal korábban életre keltett Mr. Olympiára is, még magabiztosabban érkezett – hogy ezúttal Sergio Olivától kapjon ki, akinek adott egy látszatpuszit a színpadon, de Schwarzi elméjében rögvest átvette a főgonosz szerepét Zane-től.
Persze ahogy ezt évtizedek távlatából Schwarzenegger huncut szemmel a filmeseknek mesélte, pontosan látszott, nem volt szó itt semmiféle ellenségeskedésről, akkoriban a legjobb testépítők tényleg barátként, afféle nagy családként éltek, és ezt a sorozat nagy erényének számító archív felvételek is bizonyítják.
Amikor izzadnak egy strandon a jókora súly emelgetése közben, vagy amikor Schwarzi mellizmát bámulja szájtátva néhány hasonlóan kigyúrt barátja, hiszen annak a mellizomnak a megfeszítésével akár fejeket is be lehetne törni.
Szteroid nyilván, mondják most sokan, és igen, szteroid is. Évente négy hónapig szedte Arnold a bogyókat szigorú orvosi felügyelet mellett, és helyénvaló, hogy ezt elmondta a filmben, de mintha kicsit túl gyorsan passzolni akarták volna a készítők ezt a témát.
Pedig ha valaki, akkor Schwarzenegger már könnyedén túl tud lépni bármiféle negatívumon, a kis thali fiúcska hétszeres Mr. Olympiaként, kasszasikerfilmek főszereplőjeként, majd kaliforniai kormányzóként már életében legendává vált. Vagy inkább mondjuk úgy, a fél világ számára hasznos lett.
(Korábbi cikkünkben a testépítőversenyek legnagyobb meglepetéseit gyűjtöttük össze, így például a Zane–Schwarzenegger csatát.)
