Lényegre törő címet adott a kötetnek. De hogyan mentheti meg az életünket az erős izomzat?
Számos módon! – válaszolta a Csupasportnak Lakatos Péter, az Életmentő izom című könyv szerzője. – Itt van rögtön egy remek példa: amikor megfeszül egy izom, a szervezetben elindul egy hormonális válaszreakció, amely valójában gyulladáscsökkentő hatású. Az izom önmagában nagy mennyiségű energiát használ fel, ez segít elkerülni a cukorbetegség kialakulását, a magas vérnyomást vagy a hasi elhízást és a gyulladásokat. Az izomépítés tehát nem csupán esztétikai kérdés vagy teljesítmény, hanem egészségügyi szükséglet. Éppen ezért éreztem úgy, hogy le kell írnom a tapasztalataimat, egyúttal eloszlatni azt a tévhitet, hogy az erőedzés mozgatórugója csupán a külső.
Az izomépítés fontos, ez egyértelmű. Mégis, miért halljuk olyan gyakran, hogy a bodybuilding egészségtelen?
A szélsőséges dolgok sosem egészségesek. Fontos, hogy a könyv nem a testépítőknek szól, hanem azoknak, akik még hetvenéves korukban is szeretnének kirándulni. Fő üzenetként elmondja, milyen jótékony hatása van hosszú távon az izomépítésnek, és újból hangsúlyozom, hogy nem a fitneszversenyekre való felkészülésről van szó. Sokkal inkább olyan alapvető tudásról, mint hogy az izomzat növelése fokozza az anyagcserét. Márpedig negyvenéves kor fölött nyolc százalékkal csökken az anyagcsere működése évtizedenként, és ezzel párhuzamosan ugyanebben az arányban csökken a test izommennyisége. Ezek olyan tények, amelyek rávilágítanak, hogy negyvenéves kor után milyen nagy szükség van az izomzat fenntartására.
Vagyis ez a könyv az idős embereknek is adhat lehetőséget, hogy fittek legyenek?
Pontosan! Statisztikák igazolják, sokan azért kerülnek idősek otthonába, mert képtelenek ellátni magukat. Ennek egyik oka, hogy kevesebbet mozognak, ezáltal tovább csökken az izomzatuk, és sajnos sok esetben már az is nagy fáradság nekik, hogy felálljanak a karosszékből.
Pedig nyolcvanévesen sincs késő ahhoz, hogy valaki újra megerősítse az izmait. Hogy mi kell hozzá? Rendszeres mozgás, lehetőleg olyan formában, hogy fokozatosan épüljön az izom és az erő.
Másodsorban kiegyensúlyozott táplálkozás, regeneráció, vagyis minőségi alvás, légzésgyakorlat és közösség. Utóbbi nagyon fontos, hiszen az ember mindig szívesebben él társaságban, és a tartós mozgás kulcsa lehet egy jó csoport.
Milyen személyes példa motiválta a könyv megírását?
Hatéves korom óta sportolok, és több mint harminc éve vagyok edző, így sok olyan esetet láttam, hogy az idősebbek nem látják megoldásnak, vagy veszélyesnek gondolják az erőedzést.
Én viszont szeretném megmutatni, hogy ez a változás milyen új, pozitív eredményeket hoz magával. Célom, hogy minél több negyven év fölötti olvasóhoz eljusson, illetve hogy a szakma is kézbe vegye.
Úgy gondolom, egy jó személyi edző figyelemmel követi a sportágában megjelenő szakirodalmat, és bízom benne, hogy az Életmentő izom sok pályatársamhoz eljut, ezzel pedig új tudást adhatok nekik, amit beépíthetnek a munkájukba, hogy még többen sportoljanak negyvenéves kor fölött is. A könyvben egyszerre írok tudományos tényekről és személyes tapasztalatokról, így egy valóban hiteles tudástár lehet akár az edzők, akár az idősebb emberek számára, mint például a már említett legyengült emberek. Az izomépítés ugyanis nemcsak esztétikai, hanem egészségügyi kérdés is.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
