A Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló és adótanácsadó vállalat és a EuropeActive felmérése szerint 2018-ban folytatódott az európai fitneszszektor erőteljes növekedése, ami a klubtagsággal rendelkezők, valamint a fitneszklubok számának emelkedésében érhető a leginkább tetten.
A tanulmány megjegyzi, az európai lakosság 8%-a tagja valamilyen fitneszklubnak, de Svédországban ezt minden ötödik ember elmondhatja magáról. A klubtagok száma egyébként – nem meglepő módon – a skandináv országok mellett Hollandiában és az Egyesült Királyságban magas.
Dr. Zopcsák László, a Magyar Fitnesz- és Egészségfejlesztési Szövetség elnökének és az IWI fitnesziskola alapítójának elmondása szerint Magyarországon is hasonló dinamikájú fejlődés tapasztalható, függetlenül attól, hogy a szövetség birtokában nincs még hivatalos, kutatásból származó adat.
„Egyre többen járnak fitnesztermekbe, és a nyugat-európai befektetők is kezdik felismerni, hogy foglalkozniuk kellene Kelet-Közép-Európával, mert három-öt éven belül nagy arányú bővülés várható nálunk, jóval számottevőbb, mint a nyugat-európai és a skandináv országokban.”
A szakember a szektor fejlődését hátráltató tényezők között az állami figyelem, a fejlődést ösztönző rendszerek és az egészségfejlesztéssel kapcsolatos információ áramoltatásának hiányát, a szektorális összefogás alulfejlettségét, valamint a gazdasági környezettel kapcsolatos bizonytalanságot nevezte meg.
„Számos nyugat-európai országban sikerült elérni, hogy csökkentsék a fitneszszolgáltatásokhoz kapcsolódó magas áfatartalmat, míg nálunk még mindig magas, huszonhét százalékos, amely továbbra is nagy terhet jelent a fitneszpiac hazai szereplőinek.”
Örömtelinek nevezte ugyanakkor, hogy
a hazai lakosság körében egyre többen ismerik fel, hogy az egészség megőrzése mindenkinek saját felelőssége, mégis, a figyelem inkább a látványosabb szabadidősportokra, a Balaton-átúszásra vagy a nagy tömegeket vonzó futóversenyekre irányul.
„A fitneszipar a legnagyobb és legszervezettebb hazai szabadidősport-szegmens, amelyben leginkább tetten érhető és nyomon követhető az emberek testi képességeinek fejlődése. Pozitívum, hogy a különböző érdekeltségű üzleti körök kezdik felismerni, a fitneszben is széles a tömegbázis, ami egyre több befektető fantáziáját mozgatja meg.”
Az európai fitneszpiacon, beleértve a magyarországit is, jelenleg a saját testsúlyos tréningek, a CrossFit-jellegű szabadsúlyos edzések és mozgásformák, valamint a testtel kapcsolatos adatgyűjtésre alkalmas digitális eszközök használata a legelterjedtebb. Szintén egyre népszerűbbek az egyénre szabott és csoportos edzések, azon belül is a kiscsoportos tréningek, és egyre több foglalkozáson jelenik meg a Body and Mind-típusú vonal.
„Mindez azt bizonyítja, a magyar fitneszipar is kezdi egyre inkább megtalálni a célcsoportjait, és rájön, hogy ezeket a célcsoportokat megfelelő módon, hatékony termékpozicionálás segítségével kell elérni.”
Bár a hazai fitneszpiac más piacokhoz hasonlóan alapvetően még mindig Budapest-centrikus, a különbség évről évre csökken, mert már a vidéki nagyvárosokban is meglehetősen széles a fitnesz- és edzőtermi kínálat.
„Ugyanakkor még mindig inkább Budapesten és a vidéki nagyvárosokban jellemző, hogy az emberek egészségmegőrzés céljából a fitnesztermi megoldások felé fordulnak, míg kisebb helyeken a szabadtéri sportoknak van nagyobb keletjük, bár ez a különbség is egyre inkább halványodni látszik” – zárta az elnök.
