Mindenekelőtt tisztázzuk, mi a különbség az eustressz és a distressz között?
Ha a hétköznapokban a stresszt emlegetjük, akkor általában negatívan gondolunk rá – válaszolta a Csupasportnak Hepp Gréta rehabilitációs szakember. – Ez a distressz, azaz a negatív, lehúzó, romboló, feszültséget okozó, kimerítő stressz. Ilyenkor a szervezet már nem képes a helyzetnek megfelelően reagálni az őt érő érzelmi vagy fizikai jellegű veszélyekre. Ez a feszültség károssá válik, és hosszú távon különböző egészségügyi problémát okoz. Ezzel szemben van egy pozitív stressz, az eustressz. Ez segíti a teljesítőképességet és motivációt. Viszonylag rövid ideig tart, így ezt még tudja kezelni a szervezetünk. Ez segít a fejlődésben, a növekedésben és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásban.
Például eustressz lehet az, ami motiválja a sportolót, hogy minél jobb eredményt érjen el egy versenyen.
Milyen módon tudják elkerülni a distresszt a kezdő sportolók? Egyáltalán mekkora a kialakulás kockázata ebben az esetben?
A distressz kialakulásának kockázata és a stresszre adott válasz személyenként nagyon eltérő lehet. Az amatőr sportolók is ki vannak téve a distressznek, hiszen a hétköznapi életben rengeteg olyan tényezővel találkoznak, amelyek szorongást vagy feszültséget okozhatnak. De egy hobbinak induló örömfutás is át tud csapni stresszforrássá, ha irreális célt tűz ki maga elé a sportoló vagy folyamatosan sérüléssel, fájdalommal küzd. Nagyon fontos, hogy a kezdő sportolók a fizikai állapotuknak megfelelő típusú, intenzitású és hosszúságú edzést válasszanak. A megfelelő felkészülés, a reális célkitűzés, a rendszeresség és fokozatosság csökkenti a bizonytalanságot. Sokszor előfordul, hogy nem jön az elvárt eredmény, nem sikerül egy verseny, és ez belső feszültséget okoz. Hosszabb távon a túlzott elvárások és a teljesítmény nyomása növeli a distressz kialakulásának esélyét. Az elegendő pihenés, a regeneráció, a megfelelő táplálkozás és hidratáció is segíthet a káros stressz elkerülésében. De a támogató közösségnek is jótékony hatása van, ha egymást segítik és motiválják a sportolók.
Sokan elfelejtik, hogy az amatőr sportban az élvezetet, az örömöt kell megtalálni, nem egy újabb feszültségforrást.
Milyen tünetek utalnak a distresszre?
A tünetek egyénenként változhatnak, de többek között krónikus mozgásszervi fájdalmak, emésztési panaszok, alvászavarok, kimerültség, fejfájás, kardiológiai problémák, depresszió, szorongás, teljesítménycsökkenés, krónikus fáradtság, koncentrációs nehézségek, képzelt veszély érzése jelentkezhet, ha a szervezetünk túlzott mértékben van kitéve a distressz káros hatásainak.
Az élsportolókra mindig nagyobb figyelem terelődik, esetükben milyen mértékű distresszről beszélhetünk?
Az élsportolók legnagyobb stresszforrása a magas elvárások lehetnek – akár az edzők, akár a közönség, akár saját maguk részéről. A pályafutásuk során előfordulhat kisebb-nagyobb sérülés is, ez szintén pszichés terhelést okoz. Muszáj megemlíteni azt is, hogy az élsportolók szigorú életmódbeli szabályokat követnek, ez is stresszforrás, ahogy a magánéletük is. Az állandó utazás és edzés, a közönség és a média figyelme mind-mind hat rájuk így vagy úgy. A versenyek a teljesítménykényszerrel, a feszült koncentrációval nagyon hamar át tudják alakítani a jó stresszt rossz stresszé.
A tartósan fennálló stresszes állapot milyen káros következményekkel jár?
Tartós stressz hatására az immunrendszer aktivitása csökkenhet, ami nő a fertőzések és betegségek kockázata. A magas stresszszint hozzájárulhat a vérnyomás emelkedéséhez, érrendszeri és kardiológiai problémákhoz. A tartós feszültség az emésztőrendszer működésére is negatívan hat, sokszor gyomorégéshez, gyomorfekélyhez, irritábilis bélszindrómához vezet. Alvás- és termékenységi zavarok, koncentrációs problémák és mentális egészségügyi problémák is előfordulhatnak. Az izomzat és a kötőszövet feszessé, görcsössé válik, így gyakoriak a mozgásszervi sérülések is.
Mit javasolna a stressz ellen, hogy elkerülhetők legyenek az ebből adódó problémák?
Szerencsére a stressz káros hatásainak minimalizálására számos hatékony módszer létezik. A különböző légzéstechnikák és relaxációs módszerek elsajátítása és rendszeres használata segíti a rossz stressz csökkentését. Ilyen lehet a mindfulness, a meditáció vagy az autogén tréning. De sokat számít az életmódbeli változtatás is: olyan testmozgás végzése, ami kikapcsol és nem erőltet meg, a barátokkal való időtöltés, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a zenehallgatás, a dudorászás, rendszeres hobbitevékenység, a napozás, a természetben töltött idő, a szórakozás. Ezek mind-mind olyan tevékenységek, amelyek hormonálisan is jól hatnak a szervezetünkre. A Vagus-terápia is remek megoldás lehet. A vagus egy agyideg, aminek a mobilizálásával a szervezet pihenését támogatjuk. Visszaállítjuk a test vegetatív egyensúlyát, azt, hogy a feszült állapotból a nyugalomba térjen át. Rövid kezelés, de nagyon hatékony. Érdemes több módszert is kipróbálni, hogy mindenki megtalálja azt, ami neki tetszik, ami számára ideális. Ha pedig valaki nem boldogul egyedül, akkor fontos szakember segítségét kérni, hiszen a hosszú ideig fennálló stressz az egész szervezetünkre negatív, egészségkárosító hatással van.
