Akik rendszeresen sportolnak, számolniuk kell a sérülésekkel. Bármennyire hihetetlen, még az olyan ártalmatlannak tűnő mozgásformák, mint a séta vagy a fitnesz közben is könnyen megsérülhetünk, ezért nem árt, ha előre tudjuk, mi történhet, ha nem figyelünk kellőképpen.
A webmd.com nevű, egészséges életmóddal foglalkozó nemzetközi portál több olyan sérülésfajtát sorol fel, amelyekre a tornatermi és súlyzós edzések közben figyelnünk kell. Ilyen az izomhúzódás, a csukló- és bokaficam, a váll- és térdsérülések, valamint az ízületeket érintő sérülések.
Bármilyen edzésforma okozhat kellemetlen sérülést.
Palatinus Tünde korábbi fitneszvilágbajnok és személyi edző is úgy véli, a hobbisportolók körében főként az izomsérülések (húzódás, gyulladás, részleges szakadás) és az ízületi sérülések a legjellemzőbbek. Az izmokat érintő sérülések nem feltétlenül igényelnek orvosi beavatkozást, de az ízületi sérüléseket komolyan kell venni, mert a tünetei csak később jelentkeznek, kezelésük viszont jóval nehezebb és időigényesebb. Az izmok és az ízületek mellett a gerincre is figyelmet kell fordítani.
„A gerinc négyes-ötös csigolya közti része azért is különösen érzékeny, mert itt van az ember súlyközéppontja. Nemcsak konditermi edzés, hanem a hétköznapi mozgás közben is könnyen sérülhet ez a rész, amely gerincsérv formájában jelentkezik, ezért érdemes figyelni rá” – árulta el a csupasport.hu-nak Palatinus Tünde.
A sérülések legfőbb kiváltó okait tartalmazó képzeletbeli lista élén a nem megfelelően összeállított edzésterv, a szabálytalanul kivitelezett gyakorlatok vagy éppen a rossz súlyzóválasztás szerepel. Ezért mindenféleképpen érdemes kikérni szakember vagy személyi edző véleményét.
„Ha egy férfi azt mondja magának, márpedig olyan bicepszet akar, mint amilyen Arnold Schwarzeneggernek van, és ezért nap mint nap keményen edz, előbb-utóbb megsérül, mert nem pihenteti eleget az adott izomcsoportot” – mondta Palatinus Tünde.
Az egyik legfontosabb, amit tehetünk, hogy edzés előtt intenzív és alapos bemelegítést végzünk, majd a fő edzésszakaszt követően a levezetésre is hagyunk elég időt, legalább 10-15 percet.
Idősebb korban az orvos tanácsát is kérjük ki, mielőtt elkezdjük a rendszeres edzéseket.
Fotó: shutterstock
„Személyi edzőként nagyon sokszor tapasztalom, hogy a hobbisportolók – tisztelet a kivételnek – sem a bemelegítéssel, sem pedig a levezetéssel nem foglalkoznak rendesen. Ez főként a férfiakra jellemző. Sokan azt hiszik, a bemelegítéshez elég néhány karkörzés, ez azonban kevés. Az edzés előtti bemelegítésre legalább tizenöt-húsz percet kell szánni. Ennek részeként az első tíz percben egy intenzív kardiózást, majd egy szintén tízperces gimnasztikát kell elvégezni. Levezetésként pedig semmiféleképpen se feledkezzünk meg az alapos nyújtásról.”
A bemelegítés különösen az életkor előrehaladtával válik fontossá. Palatinus Tünde szerint – kis túlzással – 40 év felett majdhogynem ugyanannyi időt kellene rászánni, mint az azt követő fő edzésrészre.
Az életkor kapcsán a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a 45 év feletti férfiaknak, illetve az 55 év feletti nőknek – egészségi állapotuktól függetlenül – bármilyen fitnesz- vagy workoutprogram megkezdése előtt érdemes orvossal vagy szakemberrel egyeztetni, hogy szervezetük hogyan bírja az adott mozgásformával járó terhelést.
Végezetül az olyan magától értetődőnek hitt dolgokról se feledkezzünk meg, mint a folyadékpótlás (a szakemberek a gyakorlatok előtt, alatt és után is egyaránt három deciliter víz fogyasztását javasolják), a megfelelő ruházat (edzőcipő) és a pihenés. Utóbbi kapcsán fontos megjegyezni, hetente legalább 1-2 szünnapot iktassunk be, amikor nem végzünk semmilyen terheléses mozgásformát. Ezzel nemcsak a regenerációt segítjük elő, hanem a sérülések előfordulásának kockázatát is jelentősen csökkenthetjük.
