Igaz, hogy a betegei miatt kezdett sportolni?
Ez így volt, 2001-ben kezdtem a praxisomat a Szent Imre Kórház diabetológia osztályán, amikor felismertem, hogy a gyógyszerkészítmények mellett milyen egyéb módon lehet befolyásolni az inzulinszintet – válaszolta a Csupasportnak Breyer Helga belgyógyász szakorvos. – Eleinte az étkezéssel foglalkoztam, hiszen a táplálkozás fontos szerepet játszik a cukorszint beállításában, majd rájöttem, hogy van még egy jobb eszköz a kezemben, amit úgy hívnak, sport. Elkezdtem kutatni, hogy melyek azok a sportágak, amelyeket a cukorbetegséggel élő emberek is gyakorolhatnak. De bizonytalan voltam, ezért a saját bőrömön kezdtem kísérletezni, és elindultam túrázni. Hamarosan már a Kéktúra útvonalán jártam, és egyik távot teljesítettem a másik után, beleértve az ötven kilométeres Gerecse-szakaszt. Ezek után kíváncsi lettem a hegymászásra, arra kerestem a választ, hogy az oxigénben ritka környezet milyen hatással van a sporttevékenységre.
Ahogy egyre aktívabb lettem, úgy igazolódott be, hogy a sport a legjobb orvosság, és már határozottan javasoltam a pácienseknek is, hogy menjenek sportolni.
A túrázás és a hegymászás mellett más sportágakban is kipróbálta magát?
Az Ultrabalatont 45 évesen teljesítettem háromtagú csapatban, vagyis több mint nyolcvan kilométert futottam. Ebben az esetben a vegán étrend és a sport kapcsolata között kerestem összefüggést, azt akartam tudni, vajon a növényi alapú táplálkozás mellett is lehetséges-e teljesíteni egy ilyen megerőltető távot. Rájöttem, hogy így is végig lehet csinálni, de ezzel egy időben azt is felismertem, hogy elkezdtek leépülni az izomcsoportjaim. Ekkor jött az ötlet, hogy olyan sportágban is próbára tegyem magam, amely elősegíti az izomépítést, és elkezdtem a súlyzós edzéseket. Hogy legyen motivációm, jelentkeztem a Fitparádéra, ahol a kategóriámban negyedik helyen végeztem.
Célorientált embernek tűnik.
Minden sportteljesítmény kemény megpróbáltatást jelent, én is hajlamos vagyok arra, hogy feladjam, mert éppen túl fáradt vagy nyűgös vagyok. De amikor ott lebeg a szemem előtt egy cél, akkor tudom, hogy meddig kell eljutnom. Számomra ez ad motivációt, és fontosnak tartom, hogy mindenki megtalálja a saját indíttatását, mert a mozgás életeket menthet! Ezen kívül a tudásvágy volt a másodlagos motivációm, mert bár sok szakkönyvet olvastam a sportolás jótékony hatásairól, egészen addig nem mertem javasolni a pácienseimnek az aktív mozgást, ameddig nem éreztem a saját bőrömön annak minden hozadékát.
A testépítés egészségre gyakorolt hatását sokan megkérdőjelezik. Szakorvosként is jó ötletnek tartotta a versenyfelkészülést?
Ez valóban szélsőséges élethelyzet, ezzel nem tudok vitatkozni, ezért fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy csak akkor érdemes szezonról szezonra kitenni magunkat ennek a megpróbáltatásnak, ha valóban jók az adottságaink. Egy átlagember számára elegendő lehet a rendszeres testedzés és a megfelelő táplálkozás beállítása, hiszen a versenydiéta nem játék.
Amennyiben viszont a rendszeres testmozgásról beszélünk, nem ismerek kifogást, erre valóban érdemes időt szánni!
Nekem például örömöt szerez, amikor eljutok egy edzésre, legyen szó súlyzós edzésről vagy az új kedvenc mozgásformámról, a piláteszről, amelyet hetente kétszer gyakorlok. Sportolás után javulnak a kognitív funkcióim, illetve jobban teljesítek a munkában és az élet más területein is. Nem ismerek jobb orvosságot a sportnál, nincs még egy olyan gyógyszerkészítmény, amely olyan jó hatással van az egészségre, mint az aktív mozgás.
Hogyan tudja megoldani, hogy minden héten eljusson sportolni?
Néha már a páciensek is nevetnek rajtam, ugyanis van egy trükköm, ami segít. A munkaruhám alatt edzőruhában vagyok, hogy munka után gyorsabban odaérjek a foglalkozásra, ott csak leveszem a munkaruhát, és indulhat a sportolás!
