Ha nem fejlődik az izom, néhány hét alatt sokan feladják a mozgást, a diétát, és még jobban belesüppednek a semmittevésbe. Pedig lehet, hogy csupán néhány egyszerűen kiküszöbölhető hibát követtél el, amelyek megakadályozzák a sikert. Ezekre nem árt nagyon odafigyelni, hiszen amellett, hogy sérülést okozhatnak, tényleg megakadályozzák az izmaidat a fejlődésben.
Mindent egyből akarunk: Amikor valaki edzeni kezd, az rendre valamilyen elégedetlenség következménye. Elégedetlenek vagyunk a kinézetünkkel, a társas életünkkel, az erőnlétünkkel, az egészségi állapotunkkal. Nem az edzésért edzünk, hanem a várt eredményért.
Ezért sokan rögtön a legnehezebb edzésprogramokkal kezdik, és szakadatlanul csinálják, amíg meg nem szakadnak. Könnyen megsérülhetnek az ízületek, izomhúzódás, szalagszakadás lehet a következmény.
Éppen ezért fő a fokozatosság! Szinte minden internetes fitneszoldalon találni kezdőknek szóló edzésterveket, vagy ha másként nem megy, fogadj edzőt.
Figyeljünk a túledzettségre: Ez az állapot annyira általános, hogy nevet is adtak neki: túledzettség-szindróma. Nem túl szép magyar szó, de létezik. Akkor lép föl, amikor túl sokat, erőnkön felül edzünk, és az újabb és újabb megterhelések között nem hagyunk időt testünknek a regenerációra. Márpedig a pihenés legalább olyan fontos, mint az edzés. Ha azt érezzük, hogy fájnak az izmaink, ha a teljesítményünk drasztikusan visszaesik, esetleg álmatlanok vagy túl fáradékonyak vagyunk, az egyértelműen a túledzettségre utal. Minden ember más, van, aki ötven kilót emelget egy karral, másnak az öt is túl sok. A hosszú távú eredmények szempontjából az intenzív edzésnapok közötti regenerációs periódusnak fontos szerepe van.
Baráttal, vagy anélkül? Sokan utálnak egyedül edzeni. Csakhogy a „társas„ tréningek túl sok beszélgetésbe torkollhatnak, úgyhogy ezt sem árt átgondolni. Ha valóban fejlődési céllal látogatjuk a konditermet, jobb elkülöníteni a valóban kemény, fókuszált testmozgással töltött órákat és a szórakozásra szánt időt.
Táplálkozás? Minőségre fel! Sokan hajlamosak abba a hibába esni, hogy edzés közben azt számolgatják, vajon hány kalóriát égetnek el. Már bocsánat, de baromság!
Nem lebecsülendő a testmozgás jelentősége a szervezet zsírraktárainak csökkentésében, a fő szerepet mégis a táplálkozás játssza.
Ezért súlyos hiba, hogy a rendszeresen mozgó emberek hajlamosak magukkal engedékenyebbnek lenni a diéta terén. Ha arról van szó, hogy megehetnek-e még egy szelet tortát, vagy sem, gyakran azzal az indokkal döntenek a nassolás mellett, hogy majd lemozgom. Az alapvetés egyszerű: sokkal többet lehet azokkal a kalóriákkal fogyni, amelyeket nem viszünk be, mint amelyeket le kell adnunk mozgással.
A részletek is fontosak: A magazinok tele vannak olyan programokkal, melyekkel kifejezetten egy-egy izomcsoportot mozgathatunk át. Azaz csakis a bicepszre, a tricepszre, a mellkasra, a vádlira vagy bármi másra koncentrálnak. Csakhogy… Ha nem testépítőversenyek megnyerésével akarjuk megkeresni a napi betevőnket, e mozgásformákkal nem kell törődnünk. Legtöbbünk célja ugyanis az általános erőnlét fejlesztése, az alakformálás és a testsúlyvesztés, viszont ilyenkor kifejezetten káros lehet, ha aránytalanul nagy hangsúlyt fektetünk egy-egy területre. Sokkal hasznosabbak lehetnek azok a mozgásformák, amelyek hasonlítanak a mindennapokban is előforduló, a teljes szervezet valamennyi izmát igénybe vevő tevékenységekhez.
