Noha odakint a megszokottnál hidegebb van, hamarosan beköszönt a jó idő, lekerülnek a mindent eltakaró pulóverek, helyüket a pólók és ujjatlan trikók váltják fel. Sokan kellemetlenül érzik magukat ilyenkor, mondván, vicces, ahogy az integetőizmok lötyögnek. Lássuk, mit tehetünk ellene.
Melyik dolgozik a három fej közül?
A tricepsz három helyen ered: az úgynevezett hosszú fej a lapockán, a laterális és a mediális fej pedig a felkarcsonton – tapadási pontjuk viszont közös, mégpedig az alkar egyik csontjának, a singcsontnak a könyöknyúlványán található. Izmaink feladata a mobilitásunk biztosítása, azt, hogy melyik izom milyen mozgatásban vesz részt, az eredés-tapadás határozza meg.
Elviekben mindhárom fej munkája együtt adja ki a tricepsz erősítését, de ez természetesen így, ebben a formában nem mindig igaz, hiszen a gyakorlatok irányától, típusától, az izmokat ért terheléstől függ, melyik fej (vagy fejek) dolgozik leginkább.
A tricepsznél fontos alaptétel, hogy sokoldalúan kell edzeni!
De hogyan?
Gyakorlatok a különböző részekre
A HOSSZÚ FEJ EDZÉSE. Ezt a részt leginkább két típusú gyakorlattal erősíthetjük. Az egyik a „lórúgás”, amelynél alaphelyzetben a kart a törzs melletti síkon hátrafelé húzva, a könyököt stabilan a törzs mellett tartva dolgozunk. A másik a fej fölé emelt karral végzett gyakorlatok, amikor a könyök behajlított helyzetéből ellenállás (vagy súly) ellenében kinyújtjuk a kart. Helytelenül végezve ezeknél számolni kell a könyökízület károsodásával.
A LATERÁLIS ÉS MEDIÁLIS FEJ EDZÉSE. Előbbi a leglátványosabb rész, hiszen a formáját könnyebb észrevenni. A mediális fej a legkisebb, ám ne hanyagoljuk el, hiszen az izomcsoport stabilitásában jelentős szerepe van. Remek gyakorlat a klasszikus tolódzkodás, ezt számtalan formában végezhetjük: súlyt magunkra akasztva, különböző gépek segítségével vagy saját testsúlyunkkal. A lényeg, hogy ne válasszunk ki egy-egy kedvenc gyakorlatot, a tricepszet sokoldalúan kell erősíteni.
Na de miért lóg a tricepsz?
A tricepsz antagonista párja a bicepsz, ez az izom a könyök hajlításáért felel. Vagyis a két izomcsoport egymással ellentétesen dolgozik: ha az egyik összehúzódik, a másik megnyúlik. A hétköznapokban az átlagember sokkal többet dolgoztatja a bicepszét, például ha a könyökünket hajlítva felemelünk valamit, vagy amikor az ülőmunka miatt behajlítva tartjuk a karunkat, de a számítógép-billentyűk és mobilunk nyomkodását is bicepszünk izmaival végezzük. A hétköznapokban egyértelműen izomegyenlőtlenség alakul ki, ezzel magyarázható, hogy a bicepszünkhöz képest miért gyenge, túlnyúlt a tricepszünk.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!