Mi az a funkcionális fitnesz, és miért ez a neve?
A funkcionális fitnesz egy edzésmódszer és -rendszer, amely magába foglal olyan tradicionális olimpiai sportágakat, mint a súlyemelés, az atlétika, a szertorna, az evezés, a kerékpározás vagy az úszás – mondta a Csupasportnak Török Gábor, a Nemzeti Funkcionális Fitneszversenyzési Sportági Szövetség elnöke. Leginkább a CrossFithez hasonlítható, de míg az egy márkanév, a funkcionális fitnesz maga a sportág, amelynek 2016-ban alapították meg a nemzetközi szövetségét azzal a céllal, hogy olimpiai sportággá váljon. Ha párhuzamot keresnék, akkor modern kori öttusának nevezném, amelyben hat teszt van.
Mi ez a hat teszt?
Egy állóképességi, egy erő-, egy saját testsúlyos, egy vegyes, egy ügyességi és egy teljesítményteszt.
Kinek jó a funkcionális fitnesz?
Ez a sportág a fiataltól egészen az idős korig űzhető, megtalálják benne a számításukat a versenysportolók mellett azok is, akik csak rekreációs céllal mozognak. A tagszervezetek és az egyesületek egyben edzőtermeket is kínálnak, így aki szeretné kipróbálni magát, az interneten keresztül bárhol találhat magának hivatalos termet, ahol szakképzett edzők dolgoznak.
Mióta van a sportágnak itthon szövetsége, és mik a céljai?
A nemzetközi után három évvel, 2019-ben alakult meg a hazai szervezet, a Nemzeti Funkcionális Fitneszversenyzési Sportági Szövetség. Azóta sok minden történt, három éve saját versenyrendszert működtetünk, rengeteg igazolt versenysportoló mellett a szövetségnek több mint háromszáz regisztrált tagja van.
Idén novemberben világbajnokságot rendezünk, és már elkezdtük a munkát az edzőképzés kialakításában is. A funkcionális fitnesz célja kimondottan az, hogy olimpiai sportággá váljon, bízunk benne, hogy 2032-ben, Brisbane-ben ez már valóra fog válni.
Török Gábor
Ön hogyan lett a szervezet elnöke?
Mivel a korábbi elnökség tagjai 2023 decemberében felálltak, a szövetség tisztújító közgyűlést tartott, az elnöki pozícióra pedig velem együtt több jelentkező is volt. Előremutató programot igyekeztünk összerakni a csapatommal, amely magába foglalja a funkcionális fitnesz népszerűsítését, utánpótlás-nevelési koncepció kidolgozását és profi versenyek szervezését is. Gáspár Lászlóval, az előző elnökkel és a volt elnökségi tagokkal egyébként kifejezetten jó a kapcsolatom, többen a jelenlegi vezetőségben is helyet foglalnak, az új elnökség 2024. január 13-án állt fel. Sportolóként 2015-ben kezdtem el foglalkozni a crossfittel, két év múlva nyitottunk egy termet, amelynek a mai napig a menedzsere és a személyi edzője vagyok. A legfontosabb célom mindig is az volt, hogy visszaadjak valamit a sportágnak, feltenni a magyar sport térképére, hogy pár év múlva alapsportág legyen. Ezzel együtt szeretném a szövetséget minél magasabb szintre emelni.
Milyen magyar esélyek vannak a novemberi világbajnokságon?
A realitás azt mondatja velem, hogy a legjobb esélye a junior-korosztályban Varga Mirának van, aki a Crossfit Gamesen már bizonyította rátermettségét, a tizenkét évesek között pedig a most debütáló Kovács Lászlónak. Vannak eredményeink a masters kategóriában is, Baksza Ádám világbajnoki címe mellett Szakolczai Fédrának és Kovács Adriánnak ezüstérme van. A női és férfi felnőttkategóriában tíz-tíz kvótát kapunk az idei világbajnokságra, a junior- és masters korosztályokban pedig hármat-hármat. Mivel a sportágunk fiatal, ezért ha valaki bekerül a legjobb tízbe, már szép eredménynek számít.
A FUNKCIONÁLIS FITNESZ HAT TESZTJE
Állóképességi teszt: kb. 20-25 percen keresztül méri a kardiovaszkuláris edzettségi szintet, lehet futás, evezés, úszás és kerékpározás is, minden, ami méri a hosszú távú teljesítményleadást.
Erőteszt: az olimpiai súlyemelés két fogásnemét foglalja magban, a szakítást és a felvétel-lökést, illetve ezeknek bármilyen összeállítását.
Saját testsúlyos teszt: saját testsúllyal végrehajtott egyszerűbb torna- és gimnasztikai gyakorlatok. A teszt méri, hogy mennyire tudunk gyorsan és hatékonyan mozogni.
Vegyes teszt: az előző három vegyítése, lehet hosszabb időintervallumban végzett állóképességi gyakorlat mellett egy súlyemelő-, illetve tornagyakorlat is.
Ügyességi teszt: már bonyolultabb tornagyakorlatok szerepelnek benne, például a kézállásban járás, kézállásban nyomás, vagy a gyűrűn végzett gyakorlatok.
Teljesítményteszt: rövid távú, azaz gyors lefolyású, legfeljebb három percig tartó teljesítményleadást mér. A vegyes teszthez hasonlóan szintén minden elem szerepelhet benne.
