Az újpesti Novothny Soma ezekben a napokban párjával, Rubint Rellával Bali szigetén piheni ki a fáradalmakat, a székesfehérvári Anel Hadzic Dubaiban múlatja az időt, a szombathelyi Halmosi Péter családjával Egyiptomban és Mallorcán élvezi a tengert. Csak néhány példa, hogy az NB I csapatainak futballistái közül ki merre vette az irányt a hosszúnak éppen nem nevezhető nyári vakáció alatt.
Az NB I mezőnyének tagjai igyekeznek kihasználni a rövid júniusi szabadságot, Debrecenben például mindössze tíz nap jut a futballistáknak, hogy lazítsanak egyet a felkészülés kezdete előtt.
Kérdés: a játékosok a szünidő alatt teljesen leeresztenek, vagy ilyenkor is kötelező kocogni a tengerparti homokban vagy a hegyek erdeiben? A 33 esztendős Tőzsér Dániel nem egy felkészülést csinált már végig karrierje során, korábban futballozott Angliában, Görögországban, Belgiumban és Olaszországban is, így ha valakinek, a 31-szeres válogatott játékosnak van tapasztalata, mi a legjobb a testnek a nyári szabadság alatt.
„Magyarországon speciális a helyzet, hiszen most nyáron is mindössze tíz nap jut a pihenésre – mondta Tőzsér Dániel. – Mondanám, hogy ez vicc, a tíz nap nagyjából semmire sem jó, semmire sem elég, és hogy a kupacsapataink nemzetközi kupakudarcai nem a véletlen műve – de ez van, nem a mi dolgunk eldönteni, mikor fejeződik be és mikor kezdődik a bajnokság.”
Na de mi a helyzet a mozgással?
„A magam részéről szeretek az edzések nélküli időszakban is lejárni kicsit tréningezni.
Angliában annak idején például legfeljebb egy hét teljes pihenőt engedélyeztem magamnak, és máris megkezdtem az edzéseket.
Hol az erdőbe mentem futni, hol odahaza nyomtam a fekvőtámaszokat, a lényeg, hogy karbantartsam az izmaimat.”
Tőzsér Dániel a mostani tíz nap alatt egy szívószálat sem hajlandó odébb tenni. Elmúlt 33 esztendős, a testének és a lelkének is szüksége van a lazításra. A Loki középpályása az idő rövidsége miatt nem utazik külföldre, itthon, Magyarországon pihen szeretteivel.
Kíváncsiak voltunk arra is, idény közben vajon mennyi pluszmunkát végez egy labdarúgó, edzések előtt vagy után szakít-e időt külön felsőtestének karbantartására.
„Naná, hogy odafigyelek rá! – vágta rá a rutinos játékos. – Nálam a konditerem is az edzés része.
Egy labdarúgónál legalább olyan fontos a testi erő, mint a gyorsaság.
Ha ropivastagságú karjaim lennének, az első ellenfél úgy ellökne, hogy meg sem állnék a hirdetőtáblákig… A magam részéről a tréningek előtt szeretek időt szánni a felsőtest átmozgatására, a penzum hatvan perc. Ebben az időben szeretem átmozgatni a legfőbb izomcsoportokat, azaz dolgozok a karomra, a hasamra, a mellizmomra, a hátamra és a vállamra is. Egyedül a láb marad ki, az edzésen úgyis alapos terhelést kap.”