E cikk publikálása idején már csak kettőt kell aludni, és elkezdődik kollégánk, Vincze András 496-os kihívása: a remények szerint napról napra haladva eljut egy kilométertől harmincegyig egy hónap alatt. A kísérlettel, erőpróbával kapcsolatban két tapasztalt ultrafutót is megkérdeztünk, egyikük ráadásul a szakág egyik legjelesebb képviselője idehaza.
„Nem tudom, pontosan milyen edzettségi állapotban van most András, de ez meghatározhatja a sikert – taglalta Lubics Szilvia háromszoros Spartathlon-győztes ultrafutó. – A kritikus időszak a napi húsz kilométer környékén kezdődik, nem lesz egyszerű, mindenképpen óvatosabb tempót kell belőni. Ezeket a futásokat már meghatározza a nap többi része, hogy mennyire jön össze a regenerálódás, fontos a normális, az edzéseknek megfelelő étkezés és a frissítés, a megfelelő mennyiségű folyadék bevitele. A legfontosabb az az étel, amelyhez a hazaérkezés utáni fél-egy órában nyúl; újra fel kell tölteni a szénhidráttartályokat, bevinni az ásványi anyagokat, majd eleget aludni. Ezeken a tényezőkön sok múlik, vagyis hogy menedzselni tudja a nehezebb napok azon részét, amelyet nem futással tölt. Bízzunk benne, hogy semmilyen sérülés sem hátráltatja majd. Ha fennáll a veszélye, hogy utána hosszabb kihagyás vár rá, nem érdemes erőltetni a kihívást, de mivel András jó ideje fut, meg tudja különböztetni, hogy a fájdalom a terheléssel jár együtt, vagy valami nagyobb probléma áll a hátterében. Addig nyilván nem szabad eljutni, hogy a küldetés miatt gyógyszert kelljen szednie.
Azzal is tisztában van, hogy lesz mentális gödör, amikor baromira azt érzi, hogy másnap nem akar kimenni a szabadba, ám van olyan erős, hogy kijöjjön ebből is.
Ez is a szépsége az egész erőpróbának: találkozni és megküzdeni olyasmivel, amivel korábban nem.”
Ferenczi István kilencszeres magyar válogatott labdarúgó, az utóbbi években azonban nagy örömét lelte az egyre hosszabb távú futásokban is. Manapság már nem hiányozhat a neve a jelentősebb ultraversenyek mezőnyéből.
„Az első héttel nem lesz gond, nem kell sok kilométert beletenni – kezdte mondandóját a ZTE élvonalbeli futballcsapatának segédedzője. – Úgy gondolom, a kitűzött kilométerszám, távolság menni fog neki, hiszen ezért vágott bele. Ha jönnek az egymást követő hosszabb futások, a helyében változtatnám a helyszíneket, hogy ne legyen monoton.
Amikor új környéken futsz, gyorsabban elmegy az idő nézelődéssel, a látnivalók megismerésével. Én szeretek olyan emberrel futni, akivel többször szoktam, mert beszélgetéssel is el lehet ütni az időt – mivel nincs erre vonatkozó megkötés, ha teheti, éljen ő is ezzel a lehetőséggel.
Az utolsó egy-két hétben a napközbeni frissítés és folyadékbevitel szintén hangsúlyossá válik, hiszen a jövő hét végétől már 18-19 fok is elképzelhető, ami a nagyobb távok esetén folyadékpótlást igényel, hogy az alany másnap is készen álljon az újabb futásra. Ha lassan kocog, huszonöt kilométer akár három órába is telhet a készülődéssel, és onnantól kezdve a táv ugye folyamatosan növekszik harmincegyig – tehát ezzel párhuzamosan az ételek és a regeneráció szerepe is egyre nagyobb lesz. Nincs kétségem, hogy András mentálisan felkészült, másként nem vállalkozott volna a kihívásra. A Dunakanyar környékén terepre is elmehet, persze az nehezítené a feladatot. Mindenesetre ha nagyon unatkozik a hosszabb futásokon, szóljon nekem, és még az is lehet, hogy csatlakozom hozzá!”
Március 21-től jön A 496-os kísérlet!
Kollégánk, Vincze András mindennap ezer méterrel többet fut; egy kilométerrel kezdi, és harminceggyel fejezi be az egy hónapos kihívást. Vajon bírni fogja? Részletek ide kattintva. A kihívásról eddig elmondta a véleményét, illetve jó tanácsokat adott Faludi Viktória sportpszichológus, Plesz Botond triatlon- és futóedző, Rácz Renáta sportmasszőr és Nagy Nóra Zsófia dietetikus.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
