„Igazából egyetemista korom óta futok, de komolyabban csupán négy éve, 2018-ban vált életem részévé, amikor elkezdtem versenyekre járni – osztotta meg oldalunkkal Czeider-Szemerédi Judit. – Hét félmaratonit teljesítettem abban az évben február és november között. Pont az utolsó félmaratonim reggelén tudtam meg, hogy babát várok, de akkor azt még lefutottam. Orvosi konzultációval az egész terhességem alatt végig sportoltam, az első gyermekemmel egészen a 37., a másodikkal a 39. hétig.”
Judit számára természetes volt, hogy a szülés után is folytatja a futást. Már a hathetes, gyermekágyas időszak után is elindult, ekkor még egyedül, ám nem esett jól neki, így amikor gyermeke hét hónapos lett, tért vissza a rendszeres edzésekhez.
Az első babakocsis futását 2020. március 14-én, az Országfutás alkalmából ejtette meg, onnantól nem volt megállás.
„Hetente háromszor-ötször mentem ki futni, eleinte persze kevesebbszer, de egyre fokoztam. Nekem a hat kilométer az alap, annál rövidebbet nem futok. Igazából egyszer már futottam babakocsival a városban félmaratonit is, de hat-tizenegy kilométereket szoktam menni, ahogy kijön.”
A kétgyermekes anyuka „BabaFutam” néven közösségi oldalt hozott részre, eleinte csupán a saját motivációja céljából. Feljegyezte, heti hányszor és mennyit fut, motiválta, hogy leírja és megossza az edzéseit. Ahogy az olvasótábora nőtt, úgy kezdett másokat is biztatni arra, hogy ne legyen kifogás a gyerek, és a szülővé válás ne jelentse az álmok feladását. Lelkes munkájának eredményeként nem csupán online közösséget sikerült építenie, hanem városában, Dombóváron egy idő után „élőben” is csatlakoztak hozzá mások.
„Írt egy anyuka, hogy ő is szívesen jönne velem futni. Először csak ketten indultunk neki babakocsival, majd elterjedt a híre, és egyre többen lettünk. Egy idő után persze cserélődnek az anyukák, a babakocsis futás hamar leáldoz, hiszen megnőnek a gyerekek, a szülők pedig visszamennek dolgozni. De szerencsére mindig jönnek újak. A két gyerekem között csupán húsz hónap van, így a második terhességem is végigfutottam, a nagyobbikkal a babakocsiban. Sokat számított, hogy jött velem a többi anyuka is, velük nem kellett határokat feszegetnem, nem hajtottam túl magam.”
Garantált a jó hangulat a közös edzéseken
Judit szerint nem csupán a mozgás szeretete az, ami miatt az anyukák a szülés után elkezdenek futni. A legtöbben azért mennek, hogy fogyjanak, ez az elsődleges céljuk. A másik a társaság, hogy közösségi életet éljenek. A közös futások során ugyanis megbeszélnek mindent, tanácsokat adnak és segítenek egymásnak a gyerekneveléssel kapcsolatban. A babakocsis futás emellett egy „kellemest a hasznossal” időtöltés, mert a gyereket amúgy is ki kell vinni levegőzni, az anya pedig ezzel letudja az aznapi kötelező mozgását.
Azt, hogy az anyák, a nők életében mennyire fontos az egészség megőrzése, Judit nagyon jól tudja, lévén fiatalabb korában neki is életmódot kellett váltania.
„Nagyon duci kamasz voltam, elsősorban hormonális problémák miatt – emlékszik vissza. – Tudatosan fogyókúrázni kezdtem, viszont sajnos átestem a ló túlsó oldalára, így a másik végletet, az anorexiát és a bulimiát is megtapasztaltam. Az étkezésre való odafigyelésem és mozgás iránti szeretetem valahonnan innen fakad. Sőt, most már felnőttként és anyaként sokkal tudatosabban figyelek az egészségemre.”
Az anyukák mellett a babák is nagyon élvezik a közös sportolást
2021-ben megválasztották RUNFree futónagykövetének, amire azért is jelentkezett, hogy a motiváltsága ne lankadjon és a futást népszerűsítse.
„Buzdítani kell minden anyukát a rendszeres sportolásra, azt is, aki korábban nem mozgott, hogy próbálja ki. Ez nem határfeszegetés, hanem az egészség megőrzése mellett a gyerekkel való közös időtöltés. Az én két és fél éves, bölcsődés kisfiam számára már természetes, hogy a szülei sportolnak, anya futni, apa focizni jár.
Ha kicsiként ezt megtapasztalja, felnőttkorára is megmarad benne, hogy a mozgás iránti szeretet az életvitel része.”
Judit tervezi, hogy babakocsival is indul majd versenyeken, lévén több helyen már így is lehet teljesíteni akár hosszabb távot is, sőt van, ahol külön babakocsis futamokat is indítanak.
„Nagy álmom a maratoni táv teljesítése, de azt egyedül szeretném lefutni, nem babakocsival. 2021 decemberében voltam harmincéves, akkor a harminc kilométer már ment, úgyhogy most a negyvenkettő a cél.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
