Nagy Juli 2016-ban, gimnazista korában kezdett el atletizálni, diákolimpiai versenyeken indult, néha még dobogóra is került, már ekkor látszott, hogy érdemes komolyabban foglalkoznia a sportággal.
„Mindig is szerettem futni. A testnevelés órákon a büntetőköröket sem büntetésnek fogtam fel, hanem élveztem, sőt, sokszor direkt azért rosszalkodtam, hogy hadd kelljen futnom – meséli – Kétezertizenhattól egészen kétezerhuszonegy októberéig a Margitszigeti Atlétikai Klubban sportoltam, pályafutásomat Zsoffay Róbert nevelőedzővel kezdtem, aki később Berkovics Imrével dolgozott együtt. Középtávfutóként nyolcszáz, ezerötszáz métereket futottam, de nem éreztem magam elég gyorsnak, ezért inkább felfelé kezdtünk el tendálni.”
Így aztán 2021 júniusában a Vivicittán már félmaratonit futott, és nagyon megtetszett neki a táv, főleg, hogy elsőre is sikerült jó eredménnyel célba érnie. Szeptemberben a Félmaratoni Országos Bajnokságon egyéni csúcsot ért el 1:20:33-as idővel, ezáltal első helyen végzett és magyar bajnok lett az U23-asok között, a felnőtt mezőnyben pedig harmadik. Majd októberben következett az edzőváltás, ekkor került át Szabó Gáborhoz a Sashegyi Gepárdok csapatába, ahol kicsit más módszerrel kezdtek készülni.
„A prioritás jelenleg a félmaratoni, ott szeretnék minél jobb időeredményt elérni. A WizzAiren indulok szeptemberben, meglátjuk mit sikerül kihozni magamból. Télen az állóképességem fejlesztésével kezdtük, rengeteg hosszú futásom volt, de emellett beiktattunk fartlekes és kisebb résztávos edzéseket, hogy a gyorsaságomat se veszítsem el.
A félmaratonihoz fel kell nőni. Most a gyorsítás időszakában vagyunk, jóval kevesebb kilométert futok hetente, és jóval intenzívebbek az edzéseim.
A Generali Night Run-on, a Lupa-tó és a DM Balaton futáson is részt vettem, de ezeket inkább csak a monotónia megtörése céljából iktattuk be, amolyan edzőversenyként. Többen is kérdezték, hogy mostanában miért csak tíz kilométeres versenyeken indulok, amikor a célkitűzés a félmaratoni, de ezek a gyorsítás mellett mind nagyon jó visszajelzések is egyben, mert jólesik, amikor sikerül jó eredményt elérni, és dobogóra kerülni.”
Legemlékezetesebb versenyének a már említett Vivicittá félmaratonit tartja, mert ekkor bizonyosodott be számára, hogy egy ekkora távot is képes lefutni, mondhatni ekkor érezte meg a futás ízét. A nehéz edzéseket is sikerként éli meg.
„Sokszor maga az út, a felkészülés egy-egy fő versenyre is nagyon érdekes számomra. Amikor teljesítek egy nehezebb edzést, az is megadja számomra a boldogságérzetet, hogy sikerült magamat legyőzni.”
Legutóbb, július 30-án a Generali Night Run-on ért el első helyezést a nők között tíz kilométeren 00:37:39-es idővel. Már korábban, 2017-ben is részt vett az eseményen, bár akkor még a hét kilométeres távon indult. Most voltak ugyan hátráltató tényezők, mégis sikerrel zárult számára a megmérettetés.
„Alapvetően síkon jobb futó vagyok, mint az emelkedőkön, nem is szeretek terepen meg hegyen futni. Persze szoktam, mert kell, de az emelkedők a gyengéim. Itt, ezen a versenyen kétszer is fel kellett menni a Várba. Fáradt is voltam, mert nagyon húzós hetem volt, kicsit úgy mentem oda, hogy essünk túl rajta, lesz, ami lesz. Maga a pálya sem volt gyors, nem csupán az emelkedők miatt, hanem mert kerülgetni kellett az utolért öt kilométeres futókat, akik korábban rajtoltak. Azért bíztam a győzelemben, és mindezek ellenére is sikerült jó időeredménnyel célba érnem.”
Elsődleges célja jelenleg a félmaratoni idő javítása a szeptemberi Wizzairen, de további, komoly elképzelései is vannak a futással kapcsoltban. A félmaratonik után a későbbiekben maratoni távot is szeretne teljesíteni.
„Olyan terveim is vannak, hogy szeretnék bekerülni a magyar válogatottba, kijutni az olimpiára, és maratoni futásban képviselni a hazámat. Huszonkét éves leszek szeptemberben, tehát még van időm, még egy jó tíz-tizenkét évet szeretnék a hosszútávfutásban eltölteni, aztán majd meglátjuk, mit hoz a sors.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
