Első alkalommal rendezték meg az elmúlt hétvégén a PreVital MyWay240 ultrafutóversenyt, amelyen több távot is teljesíthettek a futók, egyben ez volt a száz mérföldes ultrafutó magyar bajnokság is.
Főszervezői szemmel milyen volt az első MyWay240?
Fárasztó – válaszolt mosolyogva Baranyai Máté. – Családias, jó hangulatú volt az első verseny, ami megfelelő kiindulópont lehet a jövőre nézve. Sok környékbeli egyesület, futókör és baráti társaság vállalt részfeladatokat a szakaszok jelölésénél és a frissítőpontok üzemeltetésében, nekik ezúton is köszönöm az alázatos, konstruktív hozzáállást. Nélkülük nem jöhetett volna létre a verseny. Ám az esemény struktúráját, felépítését, lebonyolítását tekintve rengeteg tennivalónk lesz, ha azt szeretnénk, hogy a következő évben minden úgy működjön, ahogyan elképzeltük.
Úgy hallottam, sok nehézséggel kellett megküzdenie a szervezés során és a verseny alatt is.
Nehézséget éppen az okozott, ami egyben az erejét adta a versenynek: a sok résztvevős, ezer felől érkező rendezőgárda, összefogni, irányítani, beosztani a különböző csoportok munkáját, koordinálni őket csaknem negyven órán keresztül. Nagyon sokan rutinból hozták a tőlük elvárható színvonalat, ám néhány szervezőcsoport utolsó pillanatos lemondása igen nagy kihívás elé állított minket. Persze utólag ezen kritikus helyzetek leküzdése is megszépült, és úgy gondolom, jövőre ilyen problémáink bizonyosan nem lesznek, hiszen egyszerű, könnyen átlátható, vadonatúj versenykiírással lepjük meg az ultrafutás szerelmeseit, megteremtve a saját kis irányunkat, elképzeléseinket, kultúránkat. Isten ments, hogy mentegessem magam, de nem voltam túl jó állapotban, a múlt héten betegséggel küzdöttem, s ilyen körülmények között ötvennégy órát voltam talpon. Őszinte ember vagyok, így nem rejtem véka alá, hogy akadtak hibák, ám ezeket kijavítjuk. Ráadásul szombaton az egyik autónk lerobbant, természetesen tele volt olyan ellátmánnyal, amely a frissítőpontokra került volna.
Első nekifutásra vidámak lehetünk, de elégedettek azért nem. Annak külön örülök, hogy a férfi és női győztes személyében két új felfedezettje lett a magyar ultrafutásnak. Mindenképpen meg szeretném köszönni mindenkinek, aki szervezőként, segítőként, szurkolóként és futóként megtisztelt minket a jelenlétével.
Említette, hogy jövőre sok újdonsággal készülnek. Mit lehet ezekről tudni, illetve 2023-ban mikor rendezik az eseményt?
Ami az időpontot illeti, biztosat egyelőre nem tudok mondani, egy kicsit kivárunk. Fontos, hogy lesz-e Balaton Szupermaraton, ugye ott március tizenhat és tizenkilenc a tervezett időpont. Illetve nagyban függ a 2023-as Ultrabalaton időpontjától is. Persze a végtelenségig nem várhatunk, de figyelembe kell venni, hogy az ultrafutók hatalmas megterhelésnek vannak kitéve, így nem lehet hétről hétre ekkora távokat teljesíteni. Ami a repertoárt illeti, ugyanazok a versenyszámok és kategóriák lesznek, mint az idén, mi elköteleződtünk az ultrafutás mellett, ez a mi utunk. Jövőre más lesz a versenykiírás, jelentős újításokat akarunk bevezetni. Lehet, ez idegen lesz egyeseknek, de sokan azt mondják majd, hogy »Ez igen!«. A pályán nem nagyon változtatunk, néhány finomítás viszont kell. Biztos vagyok benne, hogy aki ott lesz velünk jövőre, remekül fogja érezni magát.
Fotók: Pozderka Attila és Somogyi Krisztián
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!