Elsősorban a Dunántúlon, de szinte bármelyik magyar futóviadalon jó eséllyel találkozhatunk egy tüskehajú fiatalemberrel egyedi pólóban. Ha nem látnánk verseny közben, valószínűleg az eredményhirdetésen, a dobogón csíphetjük el, már ha épp nem szólítja el a helyszínről egy másik rendezvény.
Gorza Istvánt nagyon sok hobbifutó ismeri, mert mindenhol ott van, ő a futóversenyek szerelmese. A 33 éves táplánszentkereszti futó 2022-ben nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a lehető leggyakrabban célba érni, többször, mint életében egy év alatt valaha is. Ennek apropóján beszélgettünk a rekorderrel.
„Kétezernégy októberében kezdtem atletizálni, testnevelői bátorításra a Haladás VSE-ben. Akkoriban nem vettem komolyan, előfordult, hogy az edzést is kihagytam, pedig jól ment a sport, szerettem mozogni. Kétezerhétben Körmenden volt az első utcai futóversenyem, gyakorlatilag töretlen a lelkesedésem a műfaj iránt, évente jellemzően harmincöt-negyven viadalon álltam azóta rajthoz.”
István 2019-re eljutott odáig, hogy mind a hét szomszédos országban futott már legalább egyszer.
Idei legfőbb célja már megvalósult: a 2017-es 52 versenyes eredményét jócskán meghaladva november végéig összesen 75 alkalommal ért célba.
Ha kicsit számolunk, könnyen megkapjuk, hogy ehhez minden héten teljesíteni kell, többször is.
„A nyolcvanat mindenképpen szeretném elérni, amire most elég jó esélyem van. Egyszerűen imádok futni, magával ragad a kihívás hangulata, amit minél többször szeretnék átélni. Az, hogy statisztikát építettem fel rá, már menet közben jött, az pedig, hogy felülmúljam korábbi teljesítményeimet, leginkább ebben az évben fogalmazódott meg bennem. Minden eredményemet Excel-táblázatban rögzítem” – folytatta a futó, immár túl a 481 Excel-soron.
Az aktív versenyzés jól megszervezett logisztikát követel, és az anyagi vonzata sem elhanyagolható – István saját pénztárcából és a maga örömére finanszírozza. Egyelőre nem állnak sorban a szponzorok az ajtaja előtt, pedig nagyon jó marketinglehetőséget kínálhat egy eredményes futó, aki szinte mindenhol megjelenik. A szám természetesen még nem végleges 2022-ben, hiszen a hátralévő hetekbe még sok esemény belefér.
„Ha úgy alakul, egy jó versenyért gondolkodás nélkül elautózom az ország másik felébe vagy külföldre. Természetesen ilyenkor több eseményt kinézek magamnak, akár egy napon többet is. Októberben például egy hat kilométeres mezei futás miatt elmentem Békéscsabára, mert ez volt az első alkalmam ott. Távok tekintetében nem vagyok válogatós, a maratonival bezárólag gyakorlatilag bármi jöhet. Kedvencem a félmaratoni, szerencsére nagyon népszerű táv napjainkban, jó a kínálat. Szeretek futni, aszfalton, terepen egyaránt.”
Hogy mivel jár ez az életmód, jól mutatja az idei pünkösdi hétvége. Június 4-én, szombat délelőtt Zsámbékfutás 10 km, délután Visegrád Trail, azaz Visegrád–Szentendre 32 km. Másnap Keszthelyi Kilométerek 10 km, június 6-án délelőtt 10 km-es táv Salgótarjánban, délután 10 km Székesfehérváron. Mindezt gyakran néhány órányi autóban alvás mellett, jó tempóban futva teljesíteni… – nos, túlzás nélkül állíthatjuk, kevesen lennének rá képesek.
Elmaradhatatlan nála a felugrás a célban, ami talán már a védjegyének is számít. Egyik ismerőse szerint a mozdulat maga a „tápláni sarkantyús style”.
„Kétezertizenhárom óta így érek célba. Ha nem kell meccselnem a befutónál a helyezésért, a mozdulat nem marad el. A pólómon látható fekete kontúrminta egy jól sikerült tatai minimaratoni célfotó alapján készült – ez a mozdulat nagyon jellemző rám.”
István nemcsak gyakran áll rajthoz, sok dobogós helyezéssel is dicsekedhet, az amatőr futók között egyértelműen a gyorsabbak közé sorolhatjuk.
„Kiemelkedőnek egyik eredményemet sem tartom, viszont ami nagyon kedves a szívemnek, az a kétezertizenötös szombathelyi félmaratoni, ahol hazai, hitelesített pályán sikerült elsőként célba érni egyéni csúccsal, 1:22:50-nel. Legfrissebb a november 27-én az ausztriai Mödlingben tíz kilométeren futott 36:37-es egyéni rekord.”
Nem lepődünk meg rajta, hogy az ausztriai eredmény egy Nyíregyháza mellett rendezett 12 kilométeres terepfutóverseny másnapján született! A két esemény között egyetlen nap regenerációra volt lehetőség, benne több mint 600 km autóúttal.
Ennyi esemény rengeteg befutóéremmel, rendezvénypólóval, kisebb ajándékkal jár, a helyezésekért pedig kupákat adnak. Istvánnak már annyi van, hogy az érmek kifüggesztésével nem bajlódik, dobozokban gyűjti őket, de a trófeák nála is kiemelt helyen, vitrinben kapnak helyet.
Hogy István végül hány célba éréssel fejezi be 2022-t, az év utolsó napján tudhatjuk meg.
„Terveim szerint utoljára szilveszter délelőtt a zalaegerszegi Mountain Man Marathon tíz vagy huszonnégy kilométeres távján állok rajthoz, persze előfordulhat, hogy valamilyen délutáni verseny átírja a tervet…”
Fotók: Gorza István gyűjteményéből
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
