Csóka Angéla három gyermek mellett fut rendszeresen, az idei Ultra Tisza-tó 65 kilométeres versenye volt élete első ultrája, s rögtön bronzérmet szerzett.
2018-ban kezdett futni, előtte aerobikozott, de három kisgyerek mellett egyre nehezebb volt beillesztenie az életébe az órarendhez kötött rendszeres testmozgást. Ám mert a mozgás fontos neki, mindenképp megoldást kellett találnia, így jött képbe a futás, ami a leginkább kivitelezhetőnek tűnt.
„A férjemmel megbeszéltük, hogy egyik reggel ő, másik reggel én megyek futni, így segítjük, motiváljuk egymást. Ezt egy éven keresztül csináltuk, nem maradt ki egy alkalom sem. Rájöttem, szeretek a szabadban mozogni és futni, élveztem ezt a fajta szabadságérzetet” – mondta Csóka Angéla a Csupasportnak.
Ezután célokat is kitűzött maga elé, jött az első tíz kilométer, majd az első félmaratoni. A következő időszakban egészségügyi probléma miatt valamelyest háttérbe szorult a futás, ám hamarosan ismét nagyobb szerepet kaphatott az életében. Két órán belüli félmaratonit akart futni, ennek érdekében 2020 februárjában felkereste Stokinger Zoltánt, s megkérte, legyen az edzője.
„Ezzel új szintre lépett a futásom. Hamar rájöttem, hogy remek választás volt Stoki, gyorsan fejlődtem mellette. Elkezdtek érdekelni az időeredmények, de emellett az is célom volt, hogy a futás öröme, szeretete hosszú évekre megmaradjon – fogalmazott. – Nagy vágyam volt lefutni az első maratonimat, és 2021 márciusában sikerült is. Eredetileg a Balaton Szupermaraton keretén belül teljesítettem volna, ám a koronavírus-járvány miatt csak virtuálisan tartották meg a rendezvényt, így önálló szervezésben futottam le életem első maratoniját, kerékpáros kísérővel. A versenykörülmények ugyan hiányoztak, de így is csodálatos élmény volt.”
Izgatott volt, hogy milyen lesz debütálni a távon, és mit fog érezni majdnem harminc kilométer után, hiszen addig ez volt a leghosszabb lefutott távja. Ehhez képest onnantól szinte megtáltosodott, és euforikus állapotban futotta le a maradék 12 kilométert, sőt, még gyorsítani is tudott a végén.
De még ezután sem volt egyértelmű, hogy az ultrafutásban is kipróbálja magát, hiszen úgy érezte, van még dolga a kisebb távokkal. Javítani akart az idején félmaratonin és maratonin is, és tavaly ősszel újra a legjobb idejét futotta mindkét távon. Az edzője – miután kerékpárral kísérte egy másik futóját az UTT-n – már 2021 nyarán azt mondta neki, szeretné, ha ő is kipróbálná magát a versenyen.
„Hozzátette, szerinte a dobogóra is esélyes vagyok. Nekem akkor még hihetetlennek tűnt, de ő látta a számaimat, tisztában volt az erősségeimmel, én pedig úgy éreztem, lenne kedvem hozzá. Ezért tavaly elhatároztuk, hogy az idei esemény hatvanöt kilométeres távjára nevezünk. Az őszi versenyeim befejezéséig nem igazán kötött le az ultrázás gondolata, utána viszont fejben már az UTT-n voltam. Tavaly ősszel még rövidebb távokat teljesítettem, ez év elejétől pedig célzottan készültünk az Ultra Tisza-tóra – mondta.
– Végig csodálatosnak éreztem a felkészülési időszakot. A szervezetem jól reagált a terhelésre, hittem benne, hogy jó eredményt érhetek el a versenyen. A kerékpáros kíséretemet az edzőm vállalta, a rajtnál nagy öröm, kíváncsiság és izgalom volt bennem. Tudtuk, hogy nagyon meleg lesz, így a hőség miatt kisebb tempóval kalkuláltunk. Az első tíz kilométer feszülten telt, mert a vártnál gyengébben kezdtem, amit nem tudtam mire vélni.”
Csóka Angéla biztos volt benne, hogy végigmegy, de nem akart ilyen állapotban futni, ezért eldöntötte, hogy változtat, mert a lényeg, hogy élvezze. Elengedte az elvárásait, és elkezdte jól érezni magát. Negyven kilométer után tudták meg, hogy az ötödik helyen fut, amin legalább annyira meglepődött, mint amennyire örült neki.
Akkor még a dobogó teljesen elérhetetlennek tűnt neki, a negyedik helyre viszont esélyes volt – azonban hamarosan megelőzte a negyedik helyen futó lányt, amitől pluszlendületet kapott. Ötven kilométer környékén már belátható távolságra került a harmadik hely, egyúttal nagyon izgalmas rész következett.
„Egy újabb előzéssel a harmadik helyen találtam magam, energikusan futottam, ötvenöt kilométertől sikerült fokozni is a tempót, de az utolsó öt kilométer már tényleg nehéz volt” – emlékezett vissza, egyben arra is, mennyire boldog volt, hogy 6:04:24-es idővel a harmadik helyen végzett élete első ultraversenyén.
Három gyermeke van, egy hat, egy tíz és egy tizenkét éves, de mindig szán időt a futásra, az edzésekre és a versenyekre. Példamutató a hozzáállása, amellett, hogy otthon is helytáll, a futópályán is remek eredményeket ér el.
„A futás tanított meg arra, hogy igenis ki kell állni az »énidő« mellett. Senki sem mondja otthon, hogy »Anya, menj el futni!«. Nekem kell következetesnek lennem, s kitartani amellett, amit szeretek. A rendszeres mozgás nekem is jó, egyúttal példát mutatok a gyerekeknek is: ha teszünk a céljainkért, igenis el tudjuk érni őket.
A családtól minden támogatást megkapok. Igaz, néha nehéz előre megszervezni az edzéseket és megtalálni az időt, amit nem a családtól veszek el, éppen ezért a legtöbbször reggel futok.”
Ami a jövőt illeti, az ősszel ismét a rövidebb távokat részesíti előnyben, így félmaratoni és maratoni versenyeken áll rajthoz. Jövőre az Ultra Tisza-tó 65 kilométeres távjára visszatér, és nem zárja ki, hogy a jövőben hosszabb ultraeseményeket is teljesíteni fog.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
