A Korinthosz 160 és 80 kilométeres futóversenye több szálon kötődik a Spartathlonhoz, hiszen az eredeti Korinthosz.hu verseny 81 km-es távja megegyezik az Athén–Korinthosz szakasz távolságával. A verseny egyben kiváló mentális és fizikai felkészülési lehetőséget teremt a görög versenyre, hiszen annak klimatikus viszonyai, a hosszú egyenesek monotonitásának tűrése, illetve az éjszakai futás elemei megjelennek idehaza is.
A versenyszervezőt, Márkus Istvánt, azaz Öcsit kérdeztük további terveikről.
Alig ért véget a Spartathlon, de már októberben lehet nevezni a jövő évi Korinthoszra is. Miért kell ennyire gyorsnak lenni?
Amíg 80 kilométer volt a táv, addig februárban kezdődött a nevezés időszaka, így történt az elmúlt öt évben. Most a verseny hatodik éve jön, és már októberben elkezdjük a regisztrációt, tekintettel a 100 mérföldes távra. Fontos, hogy a futók tervezni tudjanak a versenynaptáruk ütemezése miatt, valamint szeretnénk, hogy a Korinthosz160 egy nagy nemzetközi verseny legyen, ezért a futóknak időben értesülniük kell róla. A rendezvényt lebonyolító személyzet körülbelül százötvenes létszámú, ezt a csapatot januártól kezdjük el szervezni, beosztani.
Az engedélyezési folyamatokat is hónapokkal korábban el kell indítani, hiszen három nagy rendezvényteret érint a versenyt, ezeket már le kellett foglalni 2019. augusztus 16-17-re.
Hogyan alakulhat a mezőny?
Az ultratávon idén csaknem kétszázan voltak, a hazai ultrafutómezőnyben ez nagy szám, kevés versenyen indulnak egyéniben ennyien Magyarországon. Sikeres versenyt rendeztünk, tetszett a versenyzőknek, főleg a díjkiosztónak volt nagyon pozitív visszhangja. Szerettem volna, hogy a díjátadó tükrözze a futók teljesítményét: minden teljesítőt egyenként szólítottunk és ünnepeltünk. Mivel a helyszínnek megvannak a korlátai, a jövőben a mezőny nagyságát a gála paraméterei szerint is korlátoznunk kell.
Miként sikerült a futóversenyt Spartathlon-kompatibilissé tenni? Ki találta ki, mennyi munkával járt, hogyan fogadták a megkeresést a görögök?
A 160 kilométert Németh Zoltán bajai ultrafutó, kétszeres Sparthatlon-teljesítő szervezőtársunk találta ki, mondván, ez a 100 mérföld Sparthatlon-kvalifikáció is lehet. Következett a pályahitelesítés, a jegyzőkönyvet elküldtük a Sparthatlont szervező alapítványnak és a Nemzetközi Ultrafutó-szövetségnek. Az alapítvány vezetője örült, mert a mi eseményünk a Sparthatlon és annak teljesítői előtt tiszteleg – az elnevezéssel és a verseny jellegével is.
Hogyan látja, merre tart a magyarországi ultrafutás-versenyeztetés?
Az ultrafutás igen széles spektrumot jelent, 50 kilométertől a 6 napos versenyig bármi belefér, és egyre több a körpályás verseny, ezek objektív összehasonlítási adatok gyűjtéÉre szolgálnak a versenyzők teljesítményéről. Szervezői szempontból persze sokkal izgalmasabb egy A-ból B-be futást megvalósítani, a futókat is több inger éri, jobbak a visszajelzések az ilyen típusú versenyekről. A magyarországi versenyeztetés fejlődő korszakát éli, bár nagy a minőségi különbség az egyes események között.
Eljöhet az az idő, amikor fizetniük kell az indulóknak?
Nem tartom valószínűnek, hogy rajtpénzeket osztogassanak az ultratávokon. Voltak olyan versenyzőink, akiket meghívunk a versenyre, hogy a verseny rangja emelkedjen, illetve hogy szélesebb nemzetközi ismertségre tegyen szert.
Hogyan fogadják a szponzorok az ultrafutásokat?
Kevés versenynek van komoly reklámértéke, bár ez attól függ, hogy milyen média- és közösségi média-megjelenéseket lehet mögé tenni, vagy éppen a futóknak milyen véleményük alakul ki a versenyről, netán a brandről.
A támogatók még sokkal inkább érzelmi, mintsem racionális döntést hoznak a rendezvény szponzorálásával kapcsolatban, de mindenképpen megpróbálnak azonosulni az adott versennyel.
Mekkora volt például a Korinthosz költségvetése?
Egy verseny költségvetése nagyban függ az indulói létszámtól, ez a Korinthosz160 esetében a tízmillió forintos nagyságrendet érte el.
Ez nem kis összeg. Milyen a verseny médiamegjelenése?
Képes beszámoló csak a helyi tévében van, az írott sajtóra nagyjából ugyanez vonatkozik, bár a Korinthosz160-ról országos lapok is írtak. Szerencsére a közösségi média ereje hamar ismertté tette a versenyt a célcsoportban az országon belül, ezt szeretnénk kiterjeszteni. Az online média, mint a Csupasport is, egyre szélesebb kört tájékoztathat az eseményről, bár elsősorban versenyzői beszámolók szemszögéből. A jövő évi versenynél persze szeretnénk még szélesebb médiamegjelenést biztosítani.
Megvannak már a konkrét jövő évi tervek a Korinthoszról?
A tapasztalatok alapján a verseny több pontján kell változtatnunk, limitáljuk a nevezői létszámokat az egyes távokon. Szeretnénk, hogy a verseny presztízsértéke növekedjen, jobban figyelünk a környezetvédelemre, elhagyjuk például a műanyag poharakat.
Változik a rajtidőpont, egy világosabb versenyszabályzat lép életbe a szintidőkkel kapcsolatban. Megszűnik a kerékpáros kíséret. A nevezési rendszert is megváltoztatjuk, és ez kiegészül bankkártyás fizetéssel.
Szeretnénk, ha október végén elindulna a regisztráció, a visszajelzések szerint a futóknak így tervezhető a következő versenyidényük. Ezeket a változtatásokat tartom fontosnak ahhoz, hogy 2019. augusztus 16-17-én ismét sikeresen tudjuk lebonyolítani a versenyt.
