Na nézzük…
Sapka, csősál, kesztyű, futópóló, még egy futófelső és…
Na jó, kell még egy pluszdzseki is…
Itt a tél!
Metsző szél, mínuszok, és persze az ilyenkor szokásos macera, hogy mi mindent vegyek fel az edzéshez. Komolyan mondom, felöltözni a futáshoz hosszabb ideig tart, mint nyargalni egy jót, de ez van, ilyenkor nem lehet mit tenni. Illetve… Azért nagyon nem mindegy, hogy milyen „csomagolásban” vágunk neki a távnak, ha valaki alulöltözik, nincs az a jó kis résztávos edzés, ami ebben a zegernyében hatékonyan átmelegíti az izmokat, ízületeket, ha pedig szinte szó szerint vattába burkolja magát az ember – azaz túlöltözik a napi mozgáshoz –, nyűglődés lehet a futásból. Nos, elmondhatom, az elmúlt héten mindkét véglettel megküzdöttem: amikor a meteorológia metsző szelet és fagyot jósolt, úgy éreztem, nem kellett volna magamra húzni a gardróbban található összes szerkót, amikor odakint ragyogott a nap, akkor viszont futás közben derült ki, hogy jól jött volna még valami pluszréteg, hogy időjárásilag passzentos legyen a hőérzetem.
Ugyanakkor igaz, képes vagyok azzal is elbíbelődni, hogy a csuklómon minden milliméter fedve legyen, különben lefagy a kezem…
S ha már a csukló…
Nos, elkövettem azt a hibát, hogy a futóórát a hosszú ujjú póló anyaga fölé tettem, s hirtelen nem gondoltam arra, hogy itt bizony a résztávozásnál komoly pittyegési gondokkal kell majd szembenéznem, hiszen a csuklós pulzusmérés ilyen akadályokkal, mondhatni, reménytelen vállalkozás – a kis türkizzöld Garminom küzdött, próbált találni valami kis hajszáleret, hogy mérjen és fütyüljön, de ezúttal győzött a műszál. A tréning tehát valahogy úgy nézett ki, hogy nyolcvanöt és száztizenöt ütés közötti pulzuson sprintelgettem, ami remek, de aligha lenne hiteles a kép az edző előtt, hogy hirtelen megtáltosodtam, és az 5:30-as belefutások során nem hogy emelkednének, hanem picit még süllyednek is a pulzusgörbéim…
Nem tudom, meddig tart ki a hirtelen jött hideg, de talán most lépünk arra a szintre, amikor a futósikerekhez oly kedves őszi hűvös időjárást visszasírjuk, mert a fagyos, metsző szél, a röpködő mínuszok legalább annyira „kellemetlenekké” válnak, mint az, amikor nyáron kánikulában kell teljesíteni a penzumot.
Persze nincs mire panaszkodni, hiszen az a fontos, hogy az ember nekivághasson a kedvenc távjainak, és a végén elmondhassa: azért ez a futás is isteni volt!
LUBICS SZILVIA (Facebook)
S ha már futóóra… Lubics Szilvia fantasztikus teljesítése, a néhány napja befejeződő antarktiszi futás központi téma a virtuális futótérben, a magyar győzelem kapcsán minden részlet fontos, így például az is, hogy milyen óra segített abban, hogy a szélsőséges időjárási körülmények között több napon át minden adat úgymond a helyére kerülhessen.
VINCZE ZSÓFI FUTÓBLOGJA (Facebook)
És még mindig a téli témánál maradva – csodálatos képek, és őszinte beszámoló edzésről és versenyről, az immár hófehérbe öltözött erdőben, illetve a nagyszerű futó és gyakran posztoló edző arról is ír, hogy milyen sérülés nehezíti a futásait.
NN ULTRABALATON (Facebook)
Két téma is szembefutott a napokban az ország legnépszerűbb ultraversenyének oldaláról: az egyik, hogy az UB főszervezője, Zelcsényi Miklós egy másik, szintúgy futómániás üzletemberrel együtt párban körbefutja 2023 tavaszán a magyar tengert, a másik pedig, hogy az UB-történelem egyik legnagyobb versenyzője, Bogár János az „oda-vissza Spartathlon”, vagyis az Authentic Phiddippides Run kapcsán adott interjút.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
