Le a kalappal ön előtt a jótékonysági futás miatt.
Szávay Lili kolléganőm keresett meg ezzel kapcsolatban, nem sokat gondolkodtam rajta – mondta Török Benjamin. – Amint megtudtam, hogy melyik időszakra esik az adománygyűjtés, máris elkezdtem gondolkodni, hogy milyen kihívást válasszak. Nyilvánvaló volt, hogy jótékonysági futás lesz belőle, közel húsz éve vagyok hosszútávfutó és azon belül tizenhat-tizenhét éve az ultrafutásban versenyzek leginkább, igyekszem mindig olyan kihívásokat találni, amelyekkel feszegetem a határaimat. Egy-két nap után kitaláltam a margitszigeti negyvennyolc órás futást, amelyen a jótékonyság mellett rekorddöntésre is készültem. Tudtam, hogy a Margitszigeten 174 kilométer a csúcs, amely Piringer László barátom nevéhez fűződött. Mondtam neki, mire készülök, sok sikert kívánt, és ígérte, követi majd a futásom.
308.41 kilométert teljesített, így nem csak a margitszigeti rekordot döntötte meg, egyéni csúcsot is futott.
Két évvel ezelőtt a negyvennyolc órás országos bajnokságon 302 kilométert futottam, azóta folyamatosan fejlődöm, mentálisan egyre jobb vagyok. A konkrét célom az volt, hogy megdöntsem az egyéni legjobbamat, de leginkább a jó cél motivált. Rengetegen szurkoltak, sokan üzentek, ezekből erőt tudtam meríteni, és voltak olyanok is, akik csatlakoztak hozzám futás közben. Szávay Lili remek futó, ő ott volt velem, s bármire szükségem volt, azonnal intézkedett, támogatott. Annak nagyon örültem, hogy Beda Szabolcs mindkét nap kijött futni, sőt volt olyan, aki éjjel kettőkor csatlakozott hozzám. A párom szombaton jött ki a helyszínre, annyit kértem tőle, vegyen nekem egy hamburgert, mert iszonyatosan megkívántam. Hozott egy hatalmas, olyan egykilós burgert, nagyon finom volt de csak három részletben tudtam megenni. Egyébként, ahogy telt az idő, egyre többen felismertek, biztattak, ez pedig nagyon jólesett és motivált. Egyébként körülbelül húsz ember csatlakozott hozzám a két nap alatt.
Milyen volt a futás?
Budapesten lakom, de bevallom, nem szeretek a Margitszigeten futni, mivel eléggé felkapott hely lett, sokan vannak, alig lehet a rekortánon haladni. Sokan csak sétálgatásra használják a kényelmes, gumis részt, akadályozva ezzel a futókat, emiatt sokat kell szlalomozni. Éjjel viszont nem volt ilyen probléma, de más hátráltató tényező akadt, mégpedig a hideg. Mindkét éjszaka hideg volt és fújt a szél, a második éjjel valószínűleg a fáradtság miatt sokkal jobban fáztam. Ráadásul elkezdtem szédelegni is, egyszer el is estem, a csípőm és a térdem rendesen beütöttem, de az adrenalin hajtott tovább. Lehetett volna jobb is, de amit akartam, elértem, kihoztam belőle a maximumot.
Hogyan sikerült az adománygyűjtő időszak?
Az adománygyűjtés oldalán volt lehetőség anyagilag támogatni akár egyénileg, akár az én kihívásom által. A kampány során összesen 1 295 341 forint gyűlt össze, amelyből az általam nevezettek kerekítve közel 70 ezer forinttal támogatták az alapítványt. Boldog vagyok, hogy A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítványnak tudtam segíteni, de meg kell említeni, hogy rajtam kívül sok kiváló olimpikon és profi sportoló, így Gurisatti Gréta, Gulyás Michelle vagy éppen Valter Attila is a jó ügy mellé szegődött.
